A szekvencia-diagram építőelemeinek megismerése, ezen felül annak a képességnek megszerzése, mely segítségével egy egyszerű rendszer működését ezzel a modellező eszközzel le tudjuk írni. A videó segítségével annak elsajátítása, hogy a diagramot az ArgoUML fejlesztő eszköz használatával össze tudjuk állítani.

Nézzük meg most a beiratkozás folyamatát kicsit más oldalról: vegyük szemügyre az ebben érintett objektumok életciklusát, üzenetváltásait. A szekvencia-diagramon már láthatóvá válik, hogy egy-egy objektumtól milyen feladatok elvégzését várjuk el (várnak el a többi objektumok).

20. ábra

A beiratkozás folyamatában érintett objektumok üzenetváltásait leíró szekvencia-diagram

A felső téglalapok az objektumokat jelölik az osztályuk nevével. Az osztálynév előtti kettőspont jelenti azt, hogy itt nem az osztályról van szó, hanem egy példányáról, az objektumról.

A téglalapból kiinduló hasáb illetve szaggatott vonal az objektum életvonala: annak aktív illetve passzív állapotát mutatja.

Az életvonalak közötti nyilak az üzenetek, melyekkel az egyik objektum a másikat valamilyen művelet végrehajtására kéri fel. Ennek a műveletnek a neve kerül a nyílra. A művelet a program futásakor egy metódushívást jelent.

Az időtényezőt fejezi ki a függőleges helyzet: ami feljebb van, az előbb történik, ami lejjebb, az azt követően.

Nézzük meg a leírtakat konkrétan, a beiratkozás folyamatát végigkövetve.

A beiratkozás a teljes folyamatnak csak egy része, ezért úgy tekintjük, hogy a :Tagkartyanyomtato kivételével az itt szereplő objektumok már élnek. Mindegyik a :Vezerlo kérésére jött létre, ekkor megkapta a hivatkozási címüket, így később is meg tudja szólítani őket. A továbbiakban csak az az objektum tudja használni bármelyiküket, melynek a :Vezerlo elárulja ezt a címet.

Amit a diagramon látunk, az tulajdonképpen a :Vezerlo objektum beiratkozas() nevű műveletének végrehajtása közben lejátszódó üzenetváltás. A művelet (melyet a régebbi programozói nyelvezet szerint eljárásnak mondanánk) leírása, azaz metódusa (method) a Vezerlo osztály definíciójában van rögzítve, és a diagramról is leolvasható: az adatkeres(), a bejegyez() és a Tagkartyanyomtato() eljáráshívás típusú üzenetek (call action) sorban egymás utáni kiadása. Persze minden hívás megvárja, amíg az előtte lévő befejezi a feladatát. A visszafelé mutató szaggatott vonalú nyilak szemléltetik a visszatérésről (return action) érkező értesítéseket. Más szavakkal elmondva a bekezdés lényegét, a :Vezerlo tudja, hogy milyen feladatokat kell elvégezni a beiratkozás során, és mint egy jó főnök kiosztja a tennivalókat.

A :Tag objektum szerepe, a kölcsönzői tag adatainak tárolása, pontosabban készenlétben (az operatív tárban) tartása addig, amíg ezzel az ügyféllel foglalkozunk. (Egyszerre mindig csak egy taggal foglalkozunk.)