Tananyagunk célja kettős volt: egyrészt a tanulók gondolkodását igyekeztünk a megfelelő irányba terelni, másrészt - az Access adatbázis-kezelő program alkalmazásával - gyakorlati tapasztalatokat, módszereket és ismereteket is próbáltunk átadni.

Adattervezési szempontból a valóság egyedekből, az egyedeket jellemző tulajdonságokból és az egyedek közötti viszonyokból, kapcsolatokból áll.

Hangsúlyoztuk az egyed, tulajdonság és kapcsolat fogalmak kettős jellegét: használatuk során ugyanis érthetünk alattuk valamely konkrét dolgot, jellemzőt vagy viszonyt (egyed-előfordulás, tulajdonság-előfordulás és kapcsolat-előfordulás), de használhatjuk őket általános, fogalmi értelemben is (egyed-típus, tulajdonság-típus és kapcsolat-típus - ha úgy könnyebb, a „típus" kifejezés helyett használhatjuk a kategória vagy fogalom szavakat is).

Az adatbázisok gyakorlatban történő létrehozásához és a legfontosabb adatbázis-kezelő műveletek (táblák, lekérdezések, jelentések, adatbevitelt segítő űrlapok készítése és használata) megtanulásához relációs adatbázis környezetben az Access adatbázis-kezelő programot alkalmaztuk. Megtanultuk, hogy az Access programmal hogyan hozzuk létre az eltervezett adatbázist és annak elemeit; hogyan viszünk be a program segítségével adatokat (adatbevitel táblákba, űrlapok használata), és hogyan kérdezhetjük vissza azokat nyers vagy számított információk formájában (választó lekérdezések). Tudjuk, hogy az adatbázis szerkezetét és tartalmát később hogyan módosíthatjuk (pl. akciólekérdezések), és ízelítőt kaptunk az SQL adatbázis-lekérdező nyelv használatából is.

A tananyag tanulmányozása után a tanulónak már képesnek kell lennie legfeljebb közepesen bonyolult, nem túl sok táblából álló adatbázisok adatmodell alapján történő tényleges megvalósítására.