5. Terminológia

iDevice ikon

adatbázis

véges sok egyedelőfordulásnak, azok véges sok tulajdonságértékének és kapcsolat-előfordulásának az adatmodell szerint szervezett együttese

információ

kijelentés a valós világ összetevőiről, képzetes mennyiségeiről, valamint fogalmairól. Legkisebb egységei a szavak (adat-előfordulások). Az adatok csak más adatokkal együtt képeznek értelmes kijelentéseket. Minden adat lehetséges értelmezését annak típusa határozza meg, értéke pedig az adat pillanatnyi állapota

információtárolás:

szövegszerű (rendezettség nélküli) vagy állományi (valamilyen fokú rendezettséggel bír)

adatmodell:

véges sok egyednek, azok véges számú tulajdonságainak és kapcsolataiknak a halmaza

egyed:

minden olyan dolog (objektum), ami minden más dologtól (objektumtól) megkülönböztethető

tulajdonság:

az egyed belső szerkezete, az egyedeket tulajdonságokkal (attribútumokkal) írjuk le

kapcsolat:

az egyed külső szerkezete, a kapcsolat az egyedek közötti viszony

kapcsolat-fajták:

1:1, 1:N, N:M

adatmodellek::

hálós, hierarchikus, relációs, objektumos, objektum-relációs

reláció:

a tulajdonsághalmazok Descartes-szorzatának részhalmaza (a tábla)

relációs adatbázis:

olyan adatbázis, ahol az egyedek táblázatok, a táblázat oszlopai pedig a tulajdonságok.

reláció szabványos megadása:

R {A1, A2, ..., An}, ahol R a reláció neve, Ai pedig az i. attribútum

redundancia:

ugyanaz az adat feleslegesen többször van tárolva az adatbázisban

reláció kulcsa:

az A attribútumhalmaz egy K részhalmaza kulcs, ha az a tulajdonságok olyan legszűkebb halmaza, melynek értékei az R reláció mindegyik sorát egyértelműen meghatározzák

egyszerű kulcs:

egyetlen attribútumból álló kulcs

összetett kulcs:

legalább két tulajdonságból álló kulcs

kulcsszerepű tulajdonság:

olyan tulajdonság, amely része a kulcsnak

leíró tulajdonság:

olyan tulajdonság, amely nem része a kulcsnak

külső kulcs:

az a tulajdonság (vagy több tulajdonság együttese), amely egy másik relációnak a kulcsa

idegen kulcs:

ld. külső kulcs

táblák közti kapcsolat:

két reláció csak akkor áll kapcsolatban egymással, ha az egyik külső kulcsként tartalmazza a másik kulcsát

kapcsolatok jelölése a relációs adatbázisban:

vonalas, Chen-féle, varjúlábas, egyértelmű

táblák megadása a relációs adatbázisban:

egy oszlopban jelennek meg a tulajdonságok; felül a kulcsszerepűek, alul a másodlagosak, köztük a tábla neve

funkcionális függőség:

P funkcionálisan meghatározza Q-t (vagy Q funkcionálisan függ P-től), ha abból, hogy a reláció valamely két sora megegyezik a P halmazon, következik, hogy a két sor értékei megegyeznek a Q halmazon is. Jele: P→Q (P és Q egy reláció attribútumhalmazának részhalmazai.)

funkcionális függőségek származtatása

reflexivitás: Ha QPA, akkor P → Q

bővítés: Ha P → Q és SA, akkor PS → QS

tranzitivitás: Ha P → Q, Q → S, akkor P → S

 

pszeudotranzitivitási szabály:

Ha P → Q,TQ → S, akkor PT → S

egyesítési szabály:

Ha P → Q, P → S, akkor P → QS

dekompozíciós szabály:

Ha P → Q és SQ, akkor P → S

teljes függőség:

Q funkcionálisan teljesen függ P-től, ha Q a P egyetlen részhalmazától sem függ. Ellenkező esetben részleges a függőség.

részleges függőség:

a nem teljes függőség

tranzitív függőség:

az S tranzitíven függ P-től, ha létezik olyan QA, hogy P → Q, Q → S, de visszafelé nem igazak a függőségek.

közvetlen függőség:

az S közvetlenül függ P-től, ha nem létezik olyan QA, hogy P → Q, Q → S.

1-es normálforma:

a reláció 1. normálformájú, ha minden másodlagos tulajdonság funkcionálisan függ a kulcstól

2-es normálforma:

a reláció 2. normálformájú, ha 1-es normálformában van, és minden másodlagos attribútuma a reláció bármely kulcsától teljesen függ

3-as normálforma:

a reláció 3. normálformájú, ha 2-es normálformában van, és egyetlen másodlagos attribútuma sem függ tranzitíven valamely kulcstól

normalizálás:

a táblán belüli részleges és tranzitív függőségek megszüntetése a redundáns adattárolás megszüntetése céljából a funkcionális függőségek megőrzése mellett

redundáns adattárolás:

amikor ugyanazt az adatot feleslegesen többször tároljuk, tárolási és karbantartási káoszt okoz

mintasorok készítése:

az adatbázis épségének megőrzésével viszünk fel olyan sorokat az egyes táblákba, amelyek egy megadott eseményt tükröznek, vagy csak példaként szolgálnak az adatbázis tartalmának elképzeléséhez. Az adatbázis szerkezetének megfelelően töltjük ki a sorokban az oszlopokat értékekkel, mégpedig a megszorítások figyelembevételével (kulcs, külső kulcs, értékre vonatkozó korlátozás, előírt szabály, stb).

adatbázis bővítése

a meglévő adatbázis szerkezetének átalakítása valamely újabb ügyviteli igény érdekében

adatbázisbeli szabályok

Az adatbázisokat ellentmondásmentes ügyvitel szerint kell működtetnünk, ezért az adatokra és az eseményekre vonatkozó szabályokat érvényesíteni kell az adatbázisban.

NULL-érték

adattípustól független ismeretlen érték

megszorítások

Azért, hogy semmilyen adatkezelési esemény ne vezessen az adatok következetlenné válásához, az összes előírást és korlátozást be kell építeni az adatbázisba. A beépítésre került szabályt megszorításnak nevezzük.

A megszorítások lényege a hivatkozási épség és az adatösszefüggések felügyelete minden adatkezelés alkalmával.

adatbázis-specifikáció

önálló fejezete a rendszerfejlesztés bármely szakaszában elkészítendő dokumentációnak; tartalmazza az adatbázis részletes leírását, kapcsolatokkal és megszorításokkal, valamint az ügyviteli funkciók adatfolyamatait

adatfolyamatok:

az adatbázishoz tartozó ügyviteli pontokban történő adatmozgások mezőszinten részletezve

SQL

(STRUCTURED QUERY LANGUAGE): jelentése alapján lekérdező nyelv, de valójában adatséma leíró, adatfelvivő, -módosító és -törlő feladatokat is elvégez.