adatbázis
|
véges
sok egyedelőfordulásnak, azok véges sok tulajdonságértékének és kapcsolat-előfordulásának az adatmodell
szerint szervezett együttese
|
információ
|
kijelentés a valós világ
összetevőiről, képzetes mennyiségeiről, valamint fogalmairól. Legkisebb
egységei a szavak (adat-előfordulások). Az adatok csak más adatokkal együtt
képeznek értelmes kijelentéseket. Minden adat lehetséges értelmezését annak
típusa határozza meg, értéke pedig az adat pillanatnyi állapota
|
információtárolás:
|
szövegszerű
(rendezettség nélküli) vagy állományi (valamilyen fokú rendezettséggel bír)
|
adatmodell:
|
véges
sok egyednek, azok véges számú tulajdonságainak és kapcsolataiknak a halmaza
|
egyed:
|
minden olyan dolog (objektum), ami
minden más dologtól (objektumtól) megkülönböztethető
|
tulajdonság:
|
az egyed belső szerkezete, az egyedeket tulajdonságokkal
(attribútumokkal) írjuk le
|
kapcsolat:
|
az egyed külső szerkezete, a kapcsolat az egyedek
közötti viszony
|
kapcsolat-fajták:
|
1:1, 1:N, N:M
|
adatmodellek::
|
hálós, hierarchikus,
relációs, objektumos, objektum-relációs
|
reláció:
|
a tulajdonsághalmazok Descartes-szorzatának részhalmaza (a tábla)
|
relációs adatbázis:
|
olyan adatbázis, ahol az egyedek táblázatok, a táblázat oszlopai pedig
a tulajdonságok.
|
reláció szabványos megadása:
|
R {A1, A2,
..., An}, ahol R a reláció neve, Ai pedig az i.
attribútum
|
redundancia:
|
ugyanaz az adat feleslegesen többször van tárolva az adatbázisban
|
reláció kulcsa:
|
az A attribútumhalmaz egy K
részhalmaza kulcs, ha az a tulajdonságok olyan legszűkebb halmaza, melynek
értékei az R reláció mindegyik sorát egyértelműen meghatározzák
|
egyszerű kulcs:
|
egyetlen attribútumból álló kulcs
|
összetett kulcs:
|
legalább két
tulajdonságból álló kulcs
|
kulcsszerepű
tulajdonság:
|
olyan tulajdonság, amely része a kulcsnak
|
leíró tulajdonság:
|
olyan tulajdonság, amely nem része a kulcsnak
|
külső kulcs:
|
az a tulajdonság (vagy több
tulajdonság együttese), amely egy másik relációnak a kulcsa
|
idegen kulcs:
|
ld. külső kulcs
|
táblák közti kapcsolat:
|
két reláció csak akkor
áll kapcsolatban egymással, ha az egyik külső kulcsként
tartalmazza a másik kulcsát
|
kapcsolatok jelölése a relációs
adatbázisban:
|
vonalas,
Chen-féle, varjúlábas, egyértelmű
|
táblák megadása a
relációs adatbázisban:
|
egy oszlopban jelennek meg a tulajdonságok; felül a
kulcsszerepűek, alul a másodlagosak, köztük a tábla neve
|
funkcionális függőség:
|
P funkcionálisan
meghatározza Q-t (vagy Q funkcionálisan függ P-től), ha abból, hogy a reláció
valamely két sora megegyezik a P halmazon, következik, hogy a két sor értékei
megegyeznek a Q halmazon is. Jele: P→Q (P és Q egy reláció attribútumhalmazának
részhalmazai.)
|
funkcionális
függőségek származtatása
|
reflexivitás: Ha QPA, akkor P → Q
bővítés: Ha P → Q és
SA, akkor PS → QS
tranzitivitás: Ha P → Q, Q → S, akkor P → S
|
pszeudotranzitivitási
szabály:
|
Ha P → Q,TQ → S, akkor PT → S
|
egyesítési szabály:
|
Ha P → Q, P → S, akkor P → QS
|
dekompozíciós szabály:
|
Ha P → Q és SQ, akkor P → S
|
teljes függőség:
|
Q funkcionálisan teljesen
függ P-től, ha Q a P egyetlen részhalmazától sem függ. Ellenkező esetben
részleges a függőség.
|
részleges függőség:
|
a nem teljes függőség
|
tranzitív függőség:
|
az S tranzitíven függ
P-től, ha létezik olyan QA, hogy P → Q, Q → S, de visszafelé nem igazak a függőségek.
|
közvetlen függőség:
|
az S közvetlenül függ
P-től, ha nem létezik olyan QA, hogy P → Q, Q → S.
|
1-es
normálforma:
|
a reláció 1. normálformájú, ha
minden másodlagos tulajdonság funkcionálisan függ a kulcstól
|
2-es normálforma:
|
a reláció 2. normálformájú, ha 1-es
normálformában van, és minden másodlagos attribútuma a reláció bármely
kulcsától teljesen függ
|
3-as normálforma:
|
a reláció 3.
normálformájú, ha 2-es normálformában van, és egyetlen másodlagos attribútuma
sem függ tranzitíven valamely kulcstól
|
normalizálás:
|
a táblán belüli részleges és
tranzitív függőségek megszüntetése a redundáns adattárolás
megszüntetése céljából a funkcionális függőségek megőrzése mellett
|
redundáns adattárolás:
|
amikor ugyanazt az
adatot feleslegesen többször tároljuk, tárolási és karbantartási káoszt okoz
|
mintasorok készítése:
|
az adatbázis épségének megőrzésével viszünk fel olyan sorokat az
egyes táblákba, amelyek egy megadott eseményt
tükröznek, vagy csak példaként
szolgálnak az adatbázis tartalmának elképzeléséhez. Az adatbázis szerkezetének megfelelően töltjük ki a sorokban az
oszlopokat értékekkel, mégpedig a megszorítások figyelembevételével (kulcs,
külső kulcs, értékre vonatkozó korlátozás, előírt szabály, stb).
|
adatbázis bővítése
|
a meglévő adatbázis szerkezetének
átalakítása valamely újabb ügyviteli igény
érdekében
|
adatbázisbeli szabályok
|
Az adatbázisokat
ellentmondásmentes ügyvitel szerint kell működtetnünk, ezért az adatokra és
az eseményekre vonatkozó
szabályokat érvényesíteni kell az
adatbázisban.
|
NULL-érték
|
adattípustól független ismeretlen érték
|
megszorítások
|
Azért, hogy semmilyen
adatkezelési esemény ne vezessen
az adatok következetlenné válásához, az összes előírást és korlátozást be
kell építeni az adatbázisba. A beépítésre került szabályt megszorításnak
nevezzük.
A megszorítások lényege a hivatkozási épség és az adatösszefüggések
felügyelete minden adatkezelés alkalmával.
|
adatbázis-specifikáció
|
önálló
fejezete a rendszerfejlesztés bármely szakaszában elkészítendő
dokumentációnak; tartalmazza az adatbázis részletes leírását, kapcsolatokkal
és megszorításokkal, valamint az ügyviteli funkciók adatfolyamatait
|
adatfolyamatok:
|
az adatbázishoz tartozó ügyviteli
pontokban történő
adatmozgások mezőszinten részletezve
|
SQL
|
(STRUCTURED QUERY
LANGUAGE): jelentése alapján lekérdező nyelv, de
valójában adatséma leíró, adatfelvivő, -módosító és -törlő feladatokat is
elvégez.
|