4.4. Az egészségnevelés célja, feladata, intézményrendszere

iDevice ikon

Az egészségnevelés célja: az egészségkultúráltság kialakítása, s ezzel az egyén alkalmassá tétele arra, hogy az egészségével kapcsolatos szükségleteit önmaga kielégítse. Az egészségnevelés a személyiségre irányul.

Az egészségnevelés feladata: az emberek tudatos és felelősségteljes magatartásának kialakítására irányuló sokoldalú nevelőtevékenység. Ez magában foglalja az ismeretek átadását, az egészségi jártasságok, készségek, valamint szokások kialakítását. A fő feladata, hogy az egyén interiorizálja mindezeket.

Ez a primer-, a szekunder-, és a tercier prevencióban nyilvánul meg.

  • a primer prevenció az egészséges emberekre irányul a károsító tényezővel való találkozást előzzük meg. (ismeretterjesztő előadás, szűrővizsgálatok, anya-gyermekvédelem, foglalkoztatás egészségügy stb.).
  • a szekunder prevenció az egészségesekre, a kockázati helyzetekben levőkre, és a betegekre irányul (mentálhigiénés klub, kismamagondozás stb.).
  • a tercier prevenció a kompenzált állapotú, egyensúlyban levő idült betegekkel, az utógondozottakkal, és a rehabilitációra szorulókkal foglalkozik (gondozóhálózatok).

Az egészségnevelés fő feladata: a meglévő értékek megtartására irányuló pozitív, aktív prevenciós szemlélet kialakítása, az aktív egészségtámogató magatartás kialakítása. Az egészségnevelés, mint tudományág komplex jellegű, az orvostudomány és a társadalomtudományok kölcsönhatásában alkot új tudományterületet. Gyakorlata elméleti-tudományos tevékenységre épül, gyűjti, kutatja, rendszerezi az egészség megvédésére, fejlesztésére, visszaszerzésére vonatkozó nevelési, magatartástudományi ismereteket, ezekből gyakorlati következtetéseket von le, s azokat a gyakorlat próbájának veti alá.

Elmélete több tudományterület integrációjában született:

  • az alaptudományok: filozófia, etika, közgazdaságtan;
  • az alapozó tudományok: pszichológia, nevelés-oktatástan, szociológia, társadalom-orvostan, egészségnevelés-történet;
  • orvosi-biológiai szaktudományok: anatómia-élettan, közegészség-járványtan, klinikai orvostudományok;
  • szervezés-vezetéstudomány: az egészségnevelés szervezése, módszertana.

Az egészségnevelés tudománya az elmélet és a gyakorlat dialektikus egysége.