Összefoglalás

iDevice ikon

Az első fejezetben áttekintettük a jogi tanulmányok elsajátításához szükséges legfontosabb fogalmakat. Az államszervezet berendezkedése után magának a jognak a fogalmát elemeztük, kitérve a jogszabályi hierarchia és a jogforrások fontosságára valamint a jogértelmezés szabályaira. A jogrendszer áttekintése érdekében szükséges ismerni az alapvető jogágakat is, a jogforrások magasabb szintű alkalmazásához pedig jó, ha tudjuk, hogy az Európai Unió által alkotott közösségi jog előbbséget élvez a tagállami joggal szemben és közvetlenül alkalmazandó az egyes tagállamokban.

 

A második fejezet a polgári jog leglényegesebb szabályait elemezte, meghatározva elsőként a polgári jog alapelveit, majd pedig áttérve a kötelmi jogra és azon belül is a szerződések jogára. A szerződések körében fontos ismerni azok alakját, létrejöttét és észrevenni azokat a fogyatékosságokat, melyekre tekintettel egy szerződés semmisnek vagy megtámadhatónak tekinthető. A teljesítési képesség biztosítékaként vagy a szerződés megerősítése érdekében érdemes alkalmazni a szerződést biztosító mellékkötelezettségeket. Bármely alanyi oldalán is legyünk a szerződésnek tisztában kell lennünk a szerződésszegés következményeivel és a felelősséggel. A fejezet végén pár szerződésfajta kiemelten is tárgyalásra került.

 

A harmadik fejezet a gazdasági társaságokra vonatkozó legfontosabb szabályokat tekintette át, kezdve a gazdasági társaságok közös szabályaival, mint a társaságok szervei, megalakulásuk és megszűnésük. Az egyes társasági formákon belül a közkereseti és betéti társasággal, a korlátolt felelősségű társasággal és a részvénytársasággal foglalkoztunk. Végezetül az egyéni vállalkozás és egyéni cég szabályainak körvonalazásával zárult a fejezet.

 

A negyedik fejezet foglalkozott a munkaviszony létesítésének és megszűnésének legfontosabb szabályaival, valamint a munkáltató és munkavállaló felelősségével, munkaidő és pihenőidő munkavállalót védő szabályainak részletezésével.

 

A tananyag utolsó fejezete összefoglalta a jogérvényesítés legfontosabb szabályait. Az önhatalmú jogérvényesítés csak igen szűk körben alkalmazható, amennyiben a felek nem tudnak megegyezni peren kívül, a kis összegű követelések fizetési meghagyás útján, míg egyéb követelések polgári peres úton érvényesíthetők. A jogerős döntések meghozatalát követően egy külön eljárásban kerül sor a végrehajtásra. Gazdasági társaságokkal szembeni igények érvényesítésének leghatékonyabb eszköze a felszámolási eljárás.