A központok közötti vonaljelzések nem egységesek, az együttműködő központok fajtáitól függően változnak.

A helyi hálózatban két központ vonalcsatlakozókon keresztül, erősítetlen vonalon az a - b ágon kapcsolódik össze. A vonaljelzések egyenáramúak, ellenállás-változáson, vagy póluscserén alapulnak.

 

A táblázat két analóg központ közötti vonaljelzéseket mutatja meg.

Értelmezzük a vonaljelzéseket egy példán keresztül, két központ együttműködése esetén!

 

 

1. Az előfizető nem hív: az a - b ág a csengővel sorba kapcsolt kondenzátor miatt egyenáramúlag szakadást mutat.

2. Az előfizető hív: a kondenzátor helyett a primer tekercs és a mikrofonon kerül az a - b ágra. Az ellenállás-csökkenés azt eredményezi, hogy megnő az áram, ezzel érzékeli a központ a híváskezdeményezést. Az áram a mikrofontápláláshoz szükséges 30-50 mA.

 

 

3. A központ tárcsázási hangot küld az előfizetőnek.

 

 

4. Ameddig nincs hívás a két központ között, a hívott oldali központ fordított polaritást ad. A hívó oldalon a központ nagy ellenállást (21 kW) biztosít. Vonalszakadás esetén a nyugalmi áram megszűnik, és ALARM jelzés adódik a hívóközpontban.

 

 

5. Amikor az első központ lefoglaló jelzést küld a második központnak - a nagy ellenállás (21 kW) - kis ellenállásra 600 W-ra csökken.

 

 

6. A hívott központ csengeti a hívott előfizetőt. A csengetést midig a saját központjából kapja az előfizető.

 

 

7. A hívott központ adja a csengetési hangot a hívónak (akkor is, ha igen távol van a hívótól).

 

 

8. A hívott jelentkezik. A csengő és a kondenzátor helyett a kicsi ellenállású vonalhurok kapcsolódik az ellenállomásra. A nagyobb áram indítja a csengetés bontását. Megszűnik a csengetés és a csengetési hang kiadása.

 

9. A második központ póluscserével értesíti az első központot, hogy létrejött a kapcsolat, kezdődhet a számlálás.

 

 

10. Beszéd alatt mindkét előfizető a saját központjából kap mikrofontáplálást. A számlálóimpulzusokat a hívó központ adja. A számlálás természetesen a bontásig tart.

 

 

11. A hívóoldali bontásnál a hívó leteszi a kézibeszélőt, azaz a kicsi ellenállású vonalhurok szakadássá válik. Ez indítja a bontást. A központ a 250 ms-nél tovább tartó jelzést tekinti bontásnak.

 

 

12. Hívott oldali bontásnál kb. 90 másodperces időzítés után a 2. központ póluscserével jelzi a bontást az 1. központnak. A vonal a ága negatív, b ága pozitív lesz, mint alapállapotban. Mindkét központ bont.

 

Foglaljuk össze a tapasztalatokat:

 

Az előfizetőtől a központ felé irányuló jelzések: egyenáramúak, ellenállás-változáson alapulnak, és függetlenek a készülék típusától.

Központok között szintén egyenáramúak a jelzések, két formájuk van: az ellenállás-változás és a póluscsere. A központközi vonaljelzések az együttműködő központok típusától függően eltérőek lehetnek.

 

Helyközi hívás esetén a vonaljelzések módosulnak, mert a helyközi hálózatban négyhuzalos, erősített összeköttetést is használnak még. A beiktatott erősítők miatt az alapvetően egyenáramú vonaljelzéseket váltakozó áramú formában viszik át. Általában sávon kívüli 3825 Hz-es átvitelt alkalmaznak.