A tananyag 6 fő egységből áll:

• mentálhigiéné
• egészséges lelki egyensúly
• énvédő technikák
• konfliktus
• érzelmi élet
• devianciák

Mentálhigiéné

Mentálhigiéné: a lelki egészség megőrzésének és elősegítésének a tudománya. Tartalmazza mindazokat az ismereteket és szükséges intézkedéseket, amelyek arra irányulnak, hogy megelőzzék a lelki rendellenességeket, és javítsák az egyén pszichológiai beilleszkedését a társadalomba, illetve képességeit a harmonikus szociális kapcsolataik kialakítására.

A mentálhigiéné az emberrel, mint bioszociális lénnyel foglalkozik. Ennek értelmében:

• Az ember három oldalról meghatározott: biológiai, pszichés, és szociális lény.
• Az ember pszichés és szociális működési területét nevezzük mentális működésnek.

 

Részletesen taglaltuk a kiégés (burn-out) szindrómát, melynek következő szakaszai vannak:

• Első az idealizmus szakasza.
• A második a realista fázis.
• A stagnálás vagy kiábrándulás a harmadik periódus.
• A negyedik a frusztráció szakasza.
• Az apátia fázisa az ötödik.

 

Egy másik felosztás szerint:

1. A bizonyítani akarástól a bizonyítási kényszerig
2. Fokozott erőfeszítés
3. A személyes igények elhanyagolása
4. A személyes igények és konfliktusok elfojtása
5. Az értékrend megváltozása
6. A fellépő problémák tagadása
7. Visszahúzódás
8. Magatartás- és viselkedésváltozás
9. Deperszonalizáció
10. Belső üresség
11. Depresszió
12. Teljes kiégettség

 

A kiégés (burn-out) elkerülhető, ha

• megvan az általános motiváció,
• ha adott a szakmai fejlődés lehetősége.
• a munkahelyen támogató segítség, például stábmegbeszélések, esetmegbeszélés, szakmai továbbképzések, kollegális konzultációk,
• az anyagi-erkölcsi megbecsültség érzése,
• a szakmai túlterheltség elkerülése

 

Egészséges lelki egyensúly

Modern társadalmunkban igen divatossá vált az egészséges életmód, mint téma. Testünk azonban nem lehet egészséges, ha az egyik kulcsfontosságú része: a lélek nincs megfelelő állapotban.
A jó életminőség fogalomkörébe az is beletartozik, hogy

• harmóniában vagyunk környezetünkkel, a körülöttünk élő emberekkel, családunkkal,
• képesek vagyunk jó döntéseket hozni,
• tudjuk, mi tesz minket boldoggá,
• el tudjuk érni céljainkat,
• meg tudjuk valósítani önmagunkat
• képesek vagyunk olyan jellemvonásokat elsajátítani, ami segít, hogy olyan emberré váljunk, akik lenni szeretnénk,
• tudjuk, miből nyerhetünk energiákat, melyekkel feltöltődhetünk,
• tudunk krízishelyzeteket kezelni,
• konfliktusokat megoldani,
• problémákkal megbirkózni,
• szeretni önmagunkat és a körülöttünk élő, számunkra fontos embereket.

Mi segíti elő a lelki egyensúlyunkat?

Ma már rengeteg helyen lehet segítséget kapni lelki nehézségeink leküzdéséhez, ezek közül néhány:

• pszichológusok
• pszichiáterek
• mentálhigiénés szakemberek
• lelkisegély-telefonos szolgálatok
• egyéni terápiák
• csoportos terápiák

A legfontosabbak és legegyszerűbbek:

• tiszta, rendezett környezet létrehozása
• kiegyensúlyozott étrend
• a biológiai folyamatok rendkívül nagy szerepet töltenek be, kapcsolatban állnak a lélekben játszódó folyamatok lezajlásakor
• megfelelő időbeosztás
• testmozgás endorfint szabadít fel
• a stresszt okozó tényezők kiszűrése
• kikapcsolódást jelentő tevékenységek keresése
• meditáljunk, relaxáljunk, találjuk meg azt a tevékenységet, mely segít a kikapcsolódásban, boldogságot okoz
• alvás, napi minimum 8 óra
• tájékozódás,
• törekedjünk nyitottságra az emberi kapcsolatainkban

 

A stressz és kezelési módjai

Mindennapi életünkhöz hozzátartozik a stressz, a különböző dolgok miatti idegeskedés, feszültség esetleg rosszkedv.

• előzzük meg a tartós idegesség, feszültség kialakulását
• egy súlyos problémán ne boruljunk ki túlságosan

Mit értünk szorongáson?

• A szorongás a félelem, a fenyegetettség egyfajta élménye.
• A szorongás nehezen választható el a stressztől.
• A szorongás az életünket befolyásolhatja.

Mikor válhat problémává a szorongás?

• ha olyan helyzetekben is megjelennek félelmeink, amelyek az emberek túlnyomó többségének nem jelent problémát;
• ha egy valós helyzet, reális félelem a jelentőségéhez képest a félelem túlzott;
• ha a szorongás tartóssá válik;
• ha gátol minket egy valós probléma megoldásában;
• ha átterjed a szorongást okozó helyzetről más helyzetekre is;
• ha tartósan aggodalmasak vagyunk, és úgy érezzük, nem tudjuk a minket érő stresszt megfelelően kezelni;
• ha szenvedünk különböző félelmektől és szorongásoktól és ezek már jelentősen befolyásolják mindennapi életvitelünket.

Depressziós tünetek

• hangulatom tartósan rossz
• a korábban örömöt jelentő dolgokban nem lelem örömömet többé
• korábbi önmagamhoz képest semmit sincs kedvem csinálni
• sokat sírok, reménytelennek látom helyzetemet
• bűntudattal, önváddal küszködöm
• alvásom/étvágyam jelentősen megváltozik
• indokolatlanul fáradt, kimerült, koncentráció és/vagy döntésképtelen vagyok
• iskolai vagy munkahelyi teljesítményem romlik
• halállal vagy öngyilkossággal kapcsolatos gondolataim vannak

 

Énvédő technikák

Szorongás

Olyan kellemetlen belső állapot, melyet az emberek igyekeznek elkerülni vagy megszabadulni tőle. A szorongás olyan veszélyjelző, amely figyelmezteti az ént, hogy várhatóan valami kellemetlen következik. 

Az ego-védő mechanizmusok előnyei

Az énvédő technikák megvédenek a szorongástól és az önértékelésünket fenyegető veszélyektől. Az elhárítás lényege tehát az, hogy kizárja a tudatból a fájdalmakat, a nem megvalósíthatót, mert ennek átélése belső feszültséghez vezet.

Az ego-védő mechanizmusok hátrányai

Itt az a nagy veszély, hogy az elhárított feszültség megmarad, és megváltozott, erősebb formában visszatér.

Az elhárító mechanizmusok főbb fajtái

• Elfojtás - elfelejtés
• Identifikáció - azonosulás-azonosítás
• Introjekció - bevetítés
• Izoláció - elszigetelés
• Meg nem történtté tevés
• Projekció - kivetítés.
• Reakcióképzés
• Regresszió - visszaesés
• Szublimáció - átlényegülés
• Tagadás
• Tünetképzés
• Önbódítás és leárnyékolás
• Szerepjátszás és tehetetlenség-nyilvánítás
• Érzelmek körülpáncélozása
• Eltolás - átvitel
• Elvétések
• Elkerülés
• Racionalizáció
• Intellektualizáció
• Vicc
• Szimpatizmus - sajnáltatás

 

A konfliktus

A konfliktus két vagy több ellentétes, egymást kölcsönösen kizáró motívum (vágy, törekvés stb.) egyidejű fellépése, ütközése. A konstruktív konfliktusok a fejlődés mozgatórugói, amikor a konfliktus megoldása fejlődést eredményez.

A konfliktus önmagában se nem rossz, se nem jó, mert számtalan eltérő súlyú és értékű fajtája van. Tehát a konfliktusokat mindig adott helyzetben, adott összefüggésében kell megítélnünk. A konfliktus megoldása egyaránt jelenthet sikert és kudarcot, ennek megfelelően kell foglalkoznunk vele a mindennapi és vezetői tevékenységben egyaránt.

A siker és a kudarc

• a teljesítményorientált (sikerközpontú) típus
• a kudarcorientált (kudarckerülő) típus

A konfliktushelyzet

• Két vonzó cél között kell választani: könnyen elviselhető;
• Két taszító cél között kell választani: súlyos konfliktus, gyakori megoldás a választás elől való „menekülés"
• Vonzó és taszító is egyszerre a cél: ekkor „ambivalencia konfliktusról" van szó;
• Ha több erő kereszttüzében áll a vezető - ami elég gyakori -, akkor multivalenciáról van szó.

A konfliktushelyzet kezelése

• Versengés
• Alkalmazkodás
• Elkerülés
• A közös megoldás keresése
• Kompromisszumkeresés

A konfliktuskezelés aktív és passzív eljárásai

A konfliktusokat a különböző személyiségtípusba tartozó egyének más-más módon kezelik és oldják meg. Vannak aktív és passzív eljárások.

• Az aktív egoista stílus
• Aktív együttműködő stílus
• Passzív egoista stílus
• Passzív együttműködő stílus

A problémamegoldás lépései

1. a probléma meghatározása
2. a konfliktusban érintettek meghatározása
3. a megvalósítható és hatékony megoldások összegyűjtése, mérlegelése
4. a legjobb megoldás kiválasztása
5. a kiválasztott stratégia melletti elköteleződés
6. a megoldás kivitelezése
7. ellenőrzés

 

Konfliktuskezelési módszerek

Minimális hatékonyságú módszerek:

• távolról szemlélés
• beletörődés
• ráhagyja a másik félre
• kényszerítés
• halogatás
• meggyőzés
• megvásárlás
• koalíciók alkotása

Közepes hatékonyságú módszerek:

• szétválasztás
• -redukció
• átadás a felettesnek vagy más részben érintettnek
• másokkal próbálja megvalósíttatni elképzelését
• nyílt verseny alkalmazása
• segítségkérés

Leghatékonyabb módszerek:

• a konfliktushelyzet tisztázása
• önelemzés
• a munkacsoport átszervezése
• közös cél megtalálása

 

Az érzelmi élet

Érzelem:

Az a pszichikus jelenség, amely a külső vagy belső történéseknek a szervezettel kapcsolatban pozitív vagy negatív jelentőségét közvetlen élmény formájában jelzi és egyben a pozitív érzelmi állapot fenntartására, illetve a negatív érzelmi megszüntetésére irányuló viselkedésre késztet. Alapvető jelentőségű motiváló tényező.  Önmagunkhoz, környezetünkhöz való szubjektív viszonyulás. Az érzelmek színezik a megismerő  lelki jelenségeket, segítik, vagy gátolják a cselekvések létrejöttét, végrehajtását, minősítik cselekedeteinket. Kifejezik állásfoglalásunkat a világ jelenségeivel, dolgaival szemben.

 

Érzelmeink fiziológiás kifejeződései

• felgyorsul a pulzus (izgalom, félelem)
• lelassul a pulzus (kiegyensúlyozottság, megnyugvás)
• megnő a vérnyomás
• hányinger, hányás
• gyakori vizeletürítés
• hasmenés
• torokszárazság
• remegés, remegő hang
• vércukorszint csökken/emelkedés

Testi kifejeződés

• arckifejezés (pl. mosoly, sajnálkozás  vagy mogorva arc)
• hangszín
• testtartás (fájdalom vagy félelem estén pl.)
• sírás, jajgatás
• eszméletvesztés
• shock

Az érzelmek alaptulajdonságai 

1. Polarizáltak
2. Aktivitás
3. Passzivitás
4. Szubjektivitás
5. Kondicionálhatók
6. Irradiálódnak
7. Regrediáltak

 

Érzelmek fajtái 

Motiváló  hatásuk alapján (késztetés)

Irányultságuk, irányulásuk alapján

• alapérzelmek 
• specifikus érzelmek

Erősség  és időtartam szerint

• indulat
• szenvedély
• hangulat

A pszichikus működés

• Érzelmi működés
• Értelmi működés
• Akarati működés

Valamennyi működéshez biológiai alapok szükségesek, melyre a fentiek ráépíthetők

• A szeretet, a gyűlölet
• Empátia: beleérző képesség
• Agresszió: erőszakos viselkedés

 

A devianciák

A társadalom által általánosan elismert viselkedéstől vagy legalábbis a statisztikai átlag magatartásban megjelenő szabálytól való eltérést jelenti. A társadalmat normarendszerek irányítják.

 

A normákkal kapcsolatos négy fontos megállapítás

1. Adott társadalomban ellentmondásban lehetnek a normák (pl. vallási vagy etnikai csoportok által elfogadott normák)
2. A normák változnak a társadalmak történeti fejlődése során (pl. homoszexualitás erkölcsi megítélése)
3. A különböző társadalmakban nagyon eltérő normákat fogadnak el az egyes cselekmények megítélésénél. (pl. vérbosszú - néhol elfogadják, máshol büntetik.)
4. Nem biztos, hogy egy társadalomban elfogadott norma előn yös (pl. tehenek levágásának tilalma a hindu vallásban.)

A Szabályszegő lehet

• elfogadja a szabályt, mégis megsérti;
• ambivalens: (pl. alkoholista);
• elítélik a szabályokat (pl. kábítószerfüggők).
  

A deviáns viselkedés fajtái

• bűnözés
• öngyilkosság
• alkoholizmus
• kábítószer-fogyasztás
• nem organikus eredetű mentális betegségek
• prostitúció