AIDA-modell

A fogyasztó befolyásolásának modellje, mely szerint a vállalatnak fel kell keltenie a figyelmet a terméke/szolgáltatása iránt (attention), el kell érnie, hogy terméke után érdeklődjenek a fogyasztók (interest), az érdeklődés mellett vágyat ébresszen a fogyasztóban a termék megszerzése iránt (desire), végül cselekvésre, választásra kell kényszerítenie (action).

Alaphaszon

Az a hasznosság, amely valamely szükségletet ki tud elégíteni.

Belső információs rendszer

A MIR egyik alrendszere; a vállalaton belüli adatokat gyűjti, támaszkodva a pénzügy és az értékesítés adataira.

Célcsoportképzés

A piacszegmentációs folyamat szegmentumait értékeli, figyelembe véve a vállalat adottságait és piaci lehetőségeit, mely alapján a vállalat már definiálja a „meghódítani" kívánt célcsoportot. Tehát a célpiac, célcsoport nem más, mint a piac tudatosan kiválasztott szegmentuma.

Elvárt termék (csomagolás, márkanév, termékjellemzők, ár, presztízs)

Marketing szempontból minden terméknek három összetevője van, az egyik az elvárt termék. Ez a szükséglet kielégítésén felül a hozzáadott szolgáltatás nyújtását jelenti.

Értékesítésorientált vállalati koncepció

Eszerint a fogyasztó - ha magára hagyják - nem vásárol rendszeresen és eleget a vállalat termékeiből, ezért agresszív eladási és eladásösztönzési tevékenységet vetnek be a minél nagyobb értékesítés elérése céljából. A vállalatok azt akarják eladni, amit megtermeltek, ahelyett hogy megnéznék, mire van igénye a fogyasztónak.

Fogyasztói magatartás

Mindazon közgazdaságtani, társadalmi, lélektani megnyilvánulások összessége, amely közrejátszik a vásárlás előkészítésében, magában a vásárlásban, a vásárlás utáni utólagos értékelésben és a tapasztalatok továbbadásában, továbbá magába foglalja a döntési folyamatot is, amelyen keresztül a vásárló kifejezi motivációit.

Fogyasztói piac

Azon egyének és háztartások összességét jelenti, melyek személyes szükségletük kielégítésére vásárolnak termékeket és szolgáltatásokat. A fogyasztói piac kínálatát tartós és nem tartós fogyasztási cikkek alkotják, melyek személyes szükségletek kielégítésére szolgálnak.

Generikus termék (a termék alapfunkciói)

Marketing szempontból minden terméknek három összetevője van, az egyik a generikus termék, amely a termék alapfunkcióit, jellemzőit takarja, mely nélkül nem alkalmas az adott szükséglet kielégítésére.

HIPI-elv

A szolgáltatások négy legjellemzőbb tulajdonsága a hullámzó teljesítmény (heterogenity), a megfoghatatlanság (intangibility), tárolhatatlanság (perishability) és az elválaszthatatlanság (inseparability). Ezek angol megfelelőjének rövidítése HIPI, így a szolgáltatások általános jellemzőinek elve a HIPI-elv.

Igény

A szükséglet tárgyiasult formája (termék vagy szolgáltatás).

Impulzusvásárlás

Előzetes tervezés nélkül, valamilyen emocionális késztetés hatására vesszük meg a terméket (pl. pékség előtt elhaladva érezzük a friss kakaós csiga illatát, bemegyünk és megvesszük).

Ipari piac

Az ipari piacon árukat és szolgáltatásokat vásárolnak, amelyeket alapanyagként vagy félkész termékként használnak fel más termék vagy szolgáltatás előállításához.

Kereslet

A fogyasztó rendelkezésre álló szabadon elkölthető jövedelme, mely a vállalat számára fizetőképes keresletet jelent.

Kiterjesztett termék (mellyel kiemeli magát a gyártó a többi hasonló cég termékei közül)

Marketing szempontból minden terméknek három összetevője van, ezek közül a legösszetettebb jelentésű a kiterjesztett termék. Ez többet nyújt a fogyasztónak annál, mint amit a fogyasztó elvár a terméktől.

Kondratyev-ciklusok

A gazdasági növekedés ciklikus változását írja le. Egy-egy ciklus négy szakaszból áll, melyek a következők: fellendülés, hanyatlás, pangás, kilábalás (a ciklusok kb. 40-60 évente váltják egymást).

Kormányzati piac

A kormányzati piac szereplői azért vásárolnak árukat és szolgáltatásokat, hogy kormányfunkcióiknak eleget tegyenek (lakossági szükségleteket elégítenek ki). Pénzük adókból származik, melyet nyílt vagy meghívásos tenderek keretében költenek el a társadalmi jólét növelése érdekében (pl. iskolák építése, utak karbantartása, hivatalok működtetése stb.).

Marketing

Társadalmi és vezetési lépések láncolata, melynek során az egyének és a csoportok termékeket és értékeket alkotnak és cserélnek ki egymás között, mialatt kielégítik szükségleteiket és igényeiket." (Philip Kotler)

Marketing elemző rendszer

A MIR egyik alrendszere; a belső és a külső információkat elemzi, értékeli, összefüggéseket és tendenciákat vizsgál.

Marketing figyelő rendszer

A MIR egyik alrendszere; a vállalaton kívülről gyűjti az adatokat a vállalat környezetét figyelve.

Marketingkörnyezet

Azokat a piaci és nem piaci erőket foglalja magába, amelyek hatással vannak a vállalat tevékenységére, céljaira, stratégiájára. A marketingkörnyezetet két nagy területre szokás felosztani: mikrokörnyezetre (az a szűk környezet, amellyel a vállalat közvetlen kölcsönhatásban van) és makrokörnyezetre (az a közeg, amelyben a vállalat működik).

Marketingkutatás

A MIR egyik alrendszere; abban az esetben használják, ha a belső információs rendszer és a marketing figyelő rendszer nem tud elegendő információt adni a vállalatot érdeklő kérdésekre (piackutatás).

Marketingmenedzsment

Az a tervezési és végrehajtási folyamat, melynek során a vállalat termékeinek és szolgáltatásainak fejlesztését (K+F), árstruktúrájának kialakítását, értékesítésének megszervezését és ösztönzését a piaci környezettel és saját céljaival összhangba hozza.

Marketing-mix (4P)

A marketingeszközök különböző helyzetben alkalmazott kombinációját jelenti: melyik célpiacra, milyen időtávra és milyen eszközkombinációval érje el a vállalat a kitűzött célt. A 4P elnevezés a marketing-mix négy eszköze angol megfelelőjének kezdőbetűit takarja. Ezek a következők: termékpolitika (Product), árpolitika (Price), értékesítési politika (Place), kommunikációs politika (Promotion).

Marketingorientált vállalati koncepció

A vállalat a céljai elérésének érdekében a célpiacok szükségleteinek, igényeinek feltérképezésére és azoknak a versenytársakénál hatékonyabb és eredményesebb kielégítésére koncentrál. A központban a vevő áll, minden döntést a vevői igények alá rendel a vállalat (vevőorientáció). Másképpen megfogalmazva: integrált vállalati keretben működő értékesítési folyamat, mely során az eladó olyan termékkel vagy szolgáltatással jelenik meg a piacon, amelyre fogyasztói kereslet van; tehát a termék megfelel a fogyasztók vélt vagy valós követelményeinek.

Maslow-piramis

Maslow elmélete szerint a szükségleteknek létezik egy hierarchiája (a szükséglethierarchia), mely az alapvető biológiai szükségletektől azon komplexebb pszichológiai motivációkig terjed, melyek csak akkor válnak fontossá, ha az alapvető szükségletek már kielégülést nyertek. Az egyik szinten lévő szükségleteket legalább részben ki kell elégíteni, mielőtt a felette lévő szint szükségletei a cselekvés jelentős meghatározóivá válnak.

MIR (marketing információs rendszer)

A vállalat piaci lehetőségeinek elemzéséhez összegyűjtött adatok, információk összessége, mely segítséget nyújt a döntések előkészítésében az abban összegyűjtött adatokkal és elemzésükkel. A marketing információs rendszernek négy alrendszere van, amelyben különféle módszerek és mutatószámok alapján gyűjtik, rendszerezik és elemzik az adatokat.

Piac

A csere színhelye, a potenciális eladók és vevők találkozásának színtere, ahol termékek és szolgáltatások cserélnek gazdát igény, szükségletkielégítés, illetve profitszerzés céljából.

Piacpotenciál

A lehetséges eladások összessége (elméletileg lehetséges eladások mennyisége egy adott termékből vagy szolgáltatásból).

Piacrészesedés

Azt mutatja meg, hogy a vállalat a piacvolumenhez képest mennyi terméket vagy szolgáltatást tud értékesíteni egy adott piacon (piaci részarány = saját eladás/piacvolumen).

Piacvolumen

A ténylegesen megvalósuló eladások összességét jelenti.

Piacszegmentáció

A vállalat meghatározza, körülhatárolja azt a fogyasztói csoportot (szegmentumot), melyre stratégiája során koncentrál. Első lépésként a piacot homogén részekre bontja, amely azt jelenti, hogy előre meghatározott ismérvek alapján a hasonló tulajdonsággal rendelkező vevőket csoportokba foglalja úgy, hogy a szegmentumok közötti eltérés a lehető legnagyobb, a szegmentumokon belüli különbség pedig a lehető legkisebb legyen.

Pozícionálás

A célpiac kiválasztását és a megkülönböztető előny kialakítását, tudatosítását jelentő stratégia, mely során a vállalat a vevő számára valami sajátosat, eltérőt nyújt versenytársaihoz képest. Célja, hogy a vevő képes legyen a kínálatból az igényeinek megfelelő termék kiválasztására.

Rutinvásárlás (szokásból történő vásárlás)

Azokra a beszerzésekre jellemző, amikor a fogyasztó már régóta egy jól bevált terméket vásárol (pl. cigaretta, vajkrém stb.) anélkül, hogy elgondolkozna, érdemes lenne-e kipróbálnia ugyanazt az igényt kielégítő más terméket.

STEEP-elemzés

A vállalat makrokörnyezetét vizsgálja; azokat a trendeket, folyamatokat, változásokat, amelyek hatással vannak a vállalatra, de amelyeket az nem tud közvetlenül befolyásolni. Az elemzés tényezői a társadalmi (social), a technikai (technical), gazdasági (economical), környezeti (enviromantal), politikai (political) hatások. Ezek angol megfelelőinek kezdőbetűi adják a STEEP elnevezést.

STP-marketingstratégia

A piac szegmentálásának (részekre osztásának) a következő fázisait különböztetjük meg: piac meghatározása (segmentation), célpiacok kiválasztása (targeting), pozícionálás (positioning). Ezt a folyamatot nevezzük (az angol kezdőbetűk alapján) STP-marketingstratégiának, mely során a vállalat meghatározza azt a számára előnyös piaci szegmentumot, melyet termékével, szolgáltatásával eredményesen kiszolgálhat, és marketing-mixével hatékonyan tudja befolyásolni.

Stratégiai marketing

A stratégiai tervezés során a vállalat hosszú távon definiálja környezetét, céljait és a célok eléréséhez szükséges stratégiákat.

SWOT-analízis

A SWOT 4 angol szó kezdőbetűjéből ered; a vállalat külső és belső környezetét vizsgálja az alábbi aspektusokból: A belső környezetet aszerint, hogy melyek a vállalkozás erősségei (strenghts) és gyengeségei (weaknesses), a külső környezetet pedig aszerint, hogy azok milyen pozitív, illetve negatív hatással lehetnek a vállalatra. Vagyis melyek a vállalat lehetőségei (opportunities) és melyek az őt fenyegető veszélyek (threats).

Szervezeti beszerzés

Az a folyamat, amely során a vállalatnál valaki felismer egy igényt vagy problémát, melyet valamilyen termék vagy szolgáltatás beszerzésével meg lehet oldani, ki lehet elégíteni.

Szolgáltatás

Minden olyan „termék", melynek termelése, értékesítése és fogyasztása térben és időben nem különül el egymástól.

Szükséglet

Olyan motivációs bázis, amely cselekvésre készteti az egyént azért, hogy a felmerülő hiányállapotot (mely feszültséget és frusztrációt kelt benne) megszüntesse.

Taktikai marketing

A stratégiai tervezés során a vállalat rövid távon meghatározza a vállalat helyzetét, rövidtávú célját és stratégiáját, melyhez cselekvési programot dolgoz ki, költségvetést rendel hozzá, majd folyamatosan értékeli és ellenőrzi azokat, hogy a rövid távú célokat elérje a vállalkozás.

Társadalomorientált vállalati koncepció

Ennek keretében a vállalat feladata, hogy úgy határozza meg a célpiacok szükségleteit, igényeit, hogy a konkurenciánál hatékonyabban legyen képes azokat kielégíteni, miközben megőrzi és bővíti a fogyasztó és a társadalom jólétét.

Termék

Minden olyan tárgy vagy szolgáltatás (fizikai, esztétikai és szimbolikus tulajdonságok összessége), amely képes szükségletet kielégíteni.

Termékorientált vállalati koncepció

A vállalat e személetmód szerint úgy gondolja, hogy a vevő preferálja a minőséget, a termék teljesítőképességét stb., és ezért a plusz tulajdonságokért hajlandó többet is fizetni a termékért. E személetmód középpontjában a termék áll a fogyasztói igények, szükségletek figyelembe vétele nélkül.

Termelésorientált vállalati koncepció

Eszerint a fogyasztó könnyen hozzáférhető terméket, alacsony áron akar beszerezni. Ezért a termelésorientált szervezet a termelésre koncentrál, célja pedig a minél magasabb, de hatékony termelékenység elérése, a termék széleskörű elosztása. A gyártási volumen és az alacsony ár dominál, mely nagy mennyiség gyártásával (tömegtermelés) valósítható meg, így képes leszorítani a piaci árakat.

Viszonteladói piac

Azon egyének vagy szervezetek összessége, amelyek azért vásárolnak termékeket, hogy tovább-, vagy bérbe adhassák azokat profitszerzés reményében. Tehát a viszonteladó nem más, mint kapocs a termelő (ipari piac) és a végfelhasználó (fogyasztói piac) között.