Terminológiai szótár

iDevice ikon

Adó

Feladó, beszélő. Az a személy, aki az üzenetet küldi a kommunikációban.

Alapérzelmek

Darwin óta ismerjük őket. Azok az érzelmek, amelyek minden emberre jellemzőek, pl. harag, öröm, undor, félelem, meglepődés.

Alku

A tárgyalásnak az a szakasza, amelyben a felek igyekeznek egymást meggyőzni, érvekkel alátámasztani állításaikat.

Általános önéletrajz

Az önéletrajznak az a típusa, amikor nincs különösebb cél a megírásra, az író legfontosabb adatait, iskoláit, képzéseit stb. mutatja be időrendben.

Analóg jelek

A kommunikáció jelei közül azok, amelyek nem bonthatók összetevőikre. Ilyenek a nem nyelvi jelek.

Bemutatóanyag

Az az írott vagy multimédiás (fotó, film, videó) anyag, amely a tárgyalás témájához szorosan kapcsolódik, és a másik fél meggyőzését segíti.

Beszéd

Egyéni jelenség, az egyén alkotja az adott kommunikációs helyzetben.

Beszédhelyzet (beszédszituáció)

Az a kommunikációs helyezet, amelyben az üzenet elhangzik.

Beszédszünet

A beszéd közben alkalmazott szünetet, melynek többféle funkciója lehet.

Beszédtempó

A beszéd gyorsaságára utal.

Csatorna

Segítségével jut el az üzenet a feladótól a címzettig. többféle lehet: hallható (telefonbeszélgetés), látható (egy levél), érezhető (tapintás) vagy egyszerre többféle is (beszélgetés).

Csoportos kommunikáció

A kommunikációnak az a formája, amikor kettőnél több személy között zajlik a beszélgetés (általában max. 10-15).

Csoportos, delegációs tárgyalás

A tárgyalásnak az a formája, ahol több személy (7-8 fő maximum) vesz részt, köztük folyik a megbeszélés, megállapodás.

Digitális jelek

A kommunikáció jelei közül azok, amelyek összetevőikre bonthatók. Ilyenek a nyelvi jelek.

Egyirányú kommunikáció

A kommunikáció a felek között egy irányban zajlanak, csak a feladó beszél, A szerepek nem cserélődnek a felek között.

Emotív funkció

Érzelmi funkció, amely a feladó érzelmeit fejezik ki a kommunikációban.

Empátiás készség

A másik helyzetébe, érzelmi állapotába való beleélés készsége.

Fatikus funkció

A kommunikációs kapcsolatokat jelenti. A kommunikáció során a kapcsolat fölvételére, a kapcsolat tartására és lezárásra.

Gesztus

A kommunikáció egyik nem nyelvi jele. A kéz, láp és fej mozdulatai a beszélgetés során.

Hangerő

A beszéd nyomatéka, vagyis milyen hangosan hallatszik el egy szöveg.

Hanglejtés

Az egyén alaphangjának, a hangmagasságának a beszéd közbeni változása, a beszéd dallama.

Hangsúly

A bizonyos szótagokra eső hangerőtöbbletet jelenti, azaz egy-egy szótagnak a környezetéhez képest nagyobb hangerővel történő kiejtését.

Háttéranyag

A pályázathoz csatolt olyan anyagok, amelyek bizonyítják a pályázat jogosságát, illetve támogatják a pályázatot.

Hidak

Azok a segítő kérdések, felszólítások, amelyek a kommunikáció során átadják a másik félnek a szót.

Hivatkozási szám

Az a szám, amely alatt a levélben szereplő ügyet nyilvántartják. Segíti a minél gyorsabb tájékozódást az ügyintézésben.

Iktatószám

A hivatalos leveleken ez a szám jelöli, hogy mikor és milyen számon jegyezték be a levelet, milyen számon található meg az irattár archívumában.

Intraperszonális kommunikáció

A személyen belüli, vagyis egyszemélyes kommunikáció. Az a forma, amikor magunkkal „beszélünk meg valamit, gondolkodunk, feljegyzéseket, listákat készítünk magunk számára.

Irányított megszólalás

A kommunikációs kapcsolatban résztvevők akkor szólalnak meg, amikor arra fölkérik őket, vagy kérdést intéznek hozzájuk.

Jel (kód)

Azoknak a nyelvi és nem nyelvi jeleknek az összessége, amelyek segítségével történik az üzenet átadása.

Kétirányú kommunikáció

A kommunikáció a felek között két irányban zajlanak, mind a két fél beszél, A szerepek állandóan cserélődnek a felek között.

Kétszemélyes kommunikáció

A kommunikációnak az a formája, amikor két személy között zajlik a beszélgetés.

Kétszemélyes tárgyalás

A tárgyalásnak az a formája, ahol két személy vesz részt, köztük folyik a megbeszélés, megállapodás.

Kiejtés

Az a mód, ahogyan a hangokat kimondjuk.

Kommunikáció

Tájékoztatást, információk cseréjét, közlését jelenti valamilyen erre szolgáló eszköz, jelrendszer segítségével.

Kommunikációs alaptételek

Amerikai kutatók öt pontban foglalták össze az egészséges ember kommunikációját jellemző alaptételeket.

Kommunikációs forradalom

A kommunikációs eszközök változása, egy-egy új formának a megjelenése (pl. írás, könyvnyomtatás, elektronikus eszközök)

Kommunikációs tevékenység

Az a tevékenységi forma, amikor egy adott dologról, megvalósítandó tervről különböző helyeken és módon beszámolunk, hírt adunk.

Konatív funkció

Felhívó funkció a kommunikációban, amely a vevőre irányul.

Kontaktus

A kommunikációban résztvevő felek közötti kapcsolat

Kontextus

A szövegösszefüggés, az a beszédhelyzet, amelyben a kommunikáció történik.

Közös előismeretek

A kommunikációban részt vevő felek azonos ismeretei, tudása a szóban forgó dologról, témáról, eseményről.

Közös előzmények

A kommunikációban részt vevő felek közösen átélt élménye, helyzete.

Közös nyelvűség

A kommunikációban részt vevő felek azonos beszédmódja, szóhasználata.

Közös valóság

A valóságnak az a része, amelyet a kommunikációban részt vevő felek azonosan ismernek.

Közvetett kommunikáció

Az a kommunikációs forma, amikor a résztvevők vagy nem egy térben, vagy nem egy időben kommunikálnak.

Közvetlen kommunikáció

Az a kommunikációs forma, amikor a résztvevők egy térben, egy időben kommunikálnak.

Metanyelvi funkció

Értelmező funkció, a kommunikáció üzenetének értelmezését segíti nyelvi vagy nem nyelvi jelekkel.

Mimika

A kommunikáció egyik nem nyelvi jele. Az arcon az arcizmok segítségével kifejezett érzelmek, amelyeknek jelentésük van a kommunikációban.

Napirend

Egy esemény, egy megemlékezés, ünnepély, hivatalos találkozó programja időre és témára lebontva.

Nem nyelvi kódok

Azok a nyelven kívüli jelek, amelyek a kommunikációban üzenetértékkel rendelkeznek (a hangjeleket, a tekintetet, az arcjátékot, a gesztusokat, a testtartást, a beszélgető partnerek közötti távolságot, az öltözködést)

Nem verbális (nem nyelvi) kódok

Azok a nyelven kívüli jelek, amelyek a kommunikációban üzenetértékkel rendelkeznek (a hangjeleket, a tekintetet, az arcjátékot, a gesztusokat, a testtartást, a beszélgető partnerek közötti távolságot, az öltözködést)

Nyelv elemkészlete

Azok a nyelvi egységek, jelek, amelyek felhasználásával létrehozzuk a beszédet (pl. szóalakok, szavak, szószerkezetek)

Nyelv

Közös (kollektív), társadalmi jelenség, amelyet az egyén készen kap, és a beszéd megalkotásakor használ.

Nyelvi kódok

Az írás és a beszéd.

Ötletbörze

Egy probléma megoldásakor a jelen levők véleményének, megállapításainak összegyűjtése, majd valamilyen szempont szerinti rendezése, szelektálása.

Pályázati levél

Az a levél, amelyet a pályázati anyag beadásakor kell írni.

Pályázati űrlap

Az a nyomtatvány, amelyet a pályázat benyújtásakor ki kell tölteni.

Poétikai funkció

A gyönyörködtetés funkciója, vagyis a kommunikációban az üzenetnek nem csak a tájékoztatás lehet a szerepe, hanem a befogadó gyönyörködtetése is.

Protokoll

A hivatalos érintkezés íratlan udvariassági szabályainak összessége.

Referenciális funkció

A közlő funkció, mely az üzenethez köthető, az üzenet tájékoztató, informáló szerepét, feladatát jelenti.

Résztvevők

Azok a felek, akik között a kommunikáció zajlik, a feladó és a címzett.

Spontán megszólalás

A kommunikációs kapcsolatban résztvevők akkor szólalnak meg, amikor mondandójuk van, amikor közölni akarnak valamit.

Szakmai önéletrajz

Az önéletrajznak az a típusa, amikor a szakmai munkásságot, az azzal összefüggő adatokat kell kiemelni.

Szóátvétel

Amikor a kommunikációban az egyik fél átveszi a megszólalást.

Tárgy

A hivatalos levél része. A levél tartalmát, témáját jelöli meg egy szóval, vagy egy rövid mondattal.

Társalgási forduló

A beszélő egy megszólalását jelenti. A forduló terjedelmét tekintve változatos: lehet egyetlen szó, de lehet egészen hosszú fejtegetés is.

Tekintet

A kommunikáció egyik nem nyelvi jele. A szem, a nézés által közvetített érzelmek, amelyeknek jelentésük van a kommunikációban.

Térköz

A kommunikáció egyik nem nyelvi jele. A kommunikációban résztvevők közötti távolság, amely üzent értékű lehet, utalhat a felek közötti viszonyra.

Testmozgás

A kommunikáció egyik nem nyelvi jele. A test, a végtagok mozgása, amely jelentéssel, üzenetértékkel bír a kommunikációban.

Testtartás

A kommunikáció egyik nem nyelvi jele. A test helyzetének, tartásának üzenete a kommunikációban.

Üzenet

Az az információ, amelyet az egyik résztvevő közöl a másikkal.

Verbális (nyelvi) kódok

Az írás és a beszéd.

Vevő

hallgató. Az a személy, akinek az adó címezi az üzenetet, aki befogadja azt a kommunikációban.