1.2.1. A szénmikrofon
Két évvel Bell telefonkészüléke után David Hughes és Thomas Alva Edison megoldotta az adó (mikrofon) külső energiaforrásra történő kapcsolását.
A szénmikrofonnak az ellenállása változik meg a beszéd ütemének megfelelően.
A körben folyó egyenáram nagysága a mikrofon ellenállásának változásával fordítottan arányos.
A jelet a vonalra kell juttatni, hogy egy távoli helyre továbbíthassuk.
Az egyenáram azonban az ott alkalmazott állandó mágnes húzóerejét megváltoztatná (esetleg lemágnesezné az állandó mágnest). Ezért a mikrofon jelének csak a változását szabad a vonalra engedni, amit egy transzformátorral oldhatunk meg.
3. ábra
A szénmikrofonra beszélve változik annak ellenállása, így a körben folyó áram erőssége is. Ennek a váltakozó áramú összetevője kerül a transzformátor szekunder tekercsére, azaz a vonalra.
4. ábra
A
mikrofonkörben folyó egyenáram nagyságrendileg 30 - 50 mA, a mikrofon
egyenáramú ellenállása kb. 100 W .
A szénmikrofon a beszédsávban (300-3400 Hz) megfelelő minőségű, az egyéni hangszínezet is felismerhető.