3. Az optikai távközlő kábelek felépítése
Bevezetés
Ebben a tananyagegységben megismerjük az optikai távközlő kábelek szerkezeti felépítését, alkalmazási területeit. Az optikai távközlés a XXI. század „gyorsvasútja". Olyan információs átviteli kapacitást biztosít, amelyet egyelőre a jelenlegi rendszerekkel ki sem tudunk használni.
Melyek azok az előnyök, amelyek miatt a fémvezetőjű kábelek fokozatosan kiszorulnak a távközléstechnikából, s helyüket a fényvezető kábelek veszik át?
- Érzéketlen a külső zavarokkal és áthallásokkal szemben;
- A fényvezető szálakkal kialakított összeköttetések kis csillapításúak, így megnő az erősítés nélkül áthidalható távolság. Míg fémvezetőjű kábelek esetén az áthidalható távolság 1-2 km erősítés nélkül, addig optikai szálakon 100 km-es távolság is létrehozható;
- Kisebb szálátmérő, melynek következtében a kábelek súlya erősen lecsökkent, ezáltal könnyebb a kezelhetősége;
- Az alapanyag (kvarc) korlátlan mennyiségben áll rendelkezésre;
- A nagyobb frekvenciatartomány miatt nagyobb átviteli kapacitással rendelkeznek.
A fényvezetőknek hátrányai is vannak a hagyományos fémvezetőkkel szemben, bár ezek hosszú távon eltörpülnek az előnyökhöz képest:
- A fényvezetők kötése és csatlakoztatása különleges, nagy precizitású eszközöket kíván;
- A fényvezetős vonalszakaszok méréséhez drága műszerek szükségesek;
- Az építést és mérést végző szakemberektől magasabb fokú képzettséget, hozzáértést igényel;
- Nagy gondot jelent sok esetben a régi technológiához történő illesztés, ami sokszor egy újabb berendezést kíván.