Eddig - néhány példától eltekintve - leginkább egyetlen kísérletet végeztünk egy megfigyelt paraméter értékének regisztrálása céljából.  Ide sorolhatók azok az egy kísérletté olvasztott független kísérletsorozatok is, amikor egymástól függetlenül működő több érmével vagy dobókockával végeztünk megfigyelést egyetlen, a sorozat végére előálló megfigyelt érték érdekében.

Amikor egy kitüntetett esemény bekövetkezését figyeljük/gyűjtjük egy független kísérletek sorozatban, akkor a megfigyelt esemény valószínűsége végig konstans; a 2. vagy 3. kísérlet kimenetelét nem befolyásolta az 1. kísérlet kimenetele. Független, de végtelen sorozat az „érmedobás addig, amíg nem lesz fej", vagy az adott számú napon, személyen elvégzett megfigyelés 1 kitüntetett tulajdonságot illetően - például esős nap vagy sikeresen vizsgázó személy -, ha a napok vagy személyek egymástól függetlenül viselkednek a megfigyelt tulajdonság szempontjából. De ilyen lehetne akár a több érmével vagy kockával történő dobás helyett az 1 érmével vagy kockával történő dobás pontosan annyiszor, ahány érméről vagy kockáról van szó, miközben megfigyeljük azt, hogy hányszor következett be például fej- vagy hatos-dobás.

A kísérletsorozat akkor áll független A_i eseményekből, ha bármely k eseményt is választjuk ki, azok teljesen függetlenek lesznek egymástól, vagyis az együttes bekövetkezésük valószínűsége megegyezik a valószínűségeik szorzatával.

Amikor a kísérlet alapja egy adott halmaz elemei közül való véletlen kivét, akkor több elem kivétele esetén kétféle módon járhatunk el: visszatevéssel és visszatevés nélkül.

A visszatevéses eljárásnál az 1. elem megtekintése után azt visszatesszük a halmazba, és a 2. kivét alkalmával megint az összes elem közül választunk, tehát teljesen függetlenül az 1. kivét eredményétől. Ilyen esetben is független kísérletsorozatról van szó.

Amikor egymást követően egyesével többször veszünk ki elemet egy halmazból a kivettek visszatevése nélkül, akkor a következő kivét alkalmával bekövetkező esemény függ az előző kivét alkalmával bekövetkezett eseménytől. A kísérletsorozat nem független.

Ha a megfigyelésnél éppen eltekintünk a kivett elemek sorrendjétől, akkor fizikailag egyszerre több elemet is kiemelhetünk. Ez ugyancsak visszatevés nélküli eljárásnak minősül, hiszen bármelyik elem megragadása (kiválasztása) befolyásolja a többi elem kiválasztását. Elvi szempontból viszont különböző elemi eseményeket vonultat fel a 2 mód, de gyakorlatilag nincs jelentősége, ha a valószínűségekre ugyanazt adják (ld. a feladatmegoldásnál).

Gyakran kell egy kísérlet alkalmával több megfigyelést végeznünk. 2 valószínűségi változó együttes eloszlására csak 1 példát nézünk meg, mert az ilyen típusú feladat nem a számonkérés része.

Külön kategóriát alkothatnak - bár ezek a kategóriák egyáltalán nem alkotnak teljes rendszert - a változó hosszúságú kísérletsorozatok. A képzés keretein belül ezek véges számú kísérletek, amikor n elem közül egyesével húzunk addig, amíg a megfigyelt esemény be nem következik. Ezek a tipikus kereséses feladatok.