3. Az általánosan lezárt vezeték jellemzése
A vezetékek lezárásánál illesztésre törekszünk. Mit is jelent ez? Akkor beszélünk illesztésről, ha a vezetéket lezáró impedancia megegyezik a vezeték hullámimpedanciájával (Zt=Z0). Ekkor a vezetéken érkező energiát a vezetéket lezáró berendezés veszteség nélkül megkapja. A vezetéken csak haladóhullámú energiaterjedés alakul ki.
Az előző részben viszont láthattuk, hogy ez nehezen valósítható meg, hiszen a hullámimpedancia értéke függ a frekvenciától is és az elsődleges paraméterek hőmérsékletfüggését sem lehet teljes mértékben kiküszöbölni.
A valóságban tehát az illesztés többé-kevésbé pontatlan. Rendszerint a hullámellenálláshoz közel álló, általános lezárást tudunk megvalósítani. Általános lezárásról beszélünk akkor, amikor valamilyen impedanciával zárjuk le a vezetéket. Az így lezárt vezeték illesztetlen.
Ebben a részben csak az egyszerűbb esettel foglalkozunk, amikor a lezárás egy ohmos értékű ellenállás (6. ábra).
Az lezárás a generátor felől érkező hullám teljesítményének (P0) csak egy részét veszi fel. A fel nem vett teljesítményt a lezárástól a visszavert (reflektált) hullám viszi magával (Pr). A lezárásra jutó teljesítmény tehát mindig kisebb a beérkezőnél:.
A 6. ábra alsó részén a vezeték mentén mérhető áram- ill. feszültség effektív értékek eloszlását figyelhetjük meg szinuszos jel betáplálása esetén. A vezeték mentén a két, egymással szemben haladó hullám (U0, I0 és Ur, Ir) a vezeték különböző helyein különböző fázisban adódik össze. Úgy is mondhatjuk, hogy a haladóhullám és a reflektálódó hullám találkozásakor állóhullám is kialakul. A feszültség ill. áram maximális értékei a lezárástól a hullámhossz felének megfelelő távolságonként ismétlődnek.
A különböző teljesítmények az áramokkal és feszültségekkel kifejezve:
- a beérkező hullám teljesítménye;
- a reflektált hullám teljesítménye;
- a lezárás által felvett teljesítmény.
6.
ábra
Általánosan lezárt vezeték