A digitális funkcionális egységek meghatározott feladat ellátására kialakított digitális integrált áramkörök. Általában kapuáramkörökből, tároló áramkörökből, analóg alapáramkörökből stb. épülnek fel. Ezek különböző integráltsági fokúak, ennek mértékét az mutatja meg, hogy egy félvezető lapkán hány darab kapuáramkör található, milyen az alkalmazott vonalszélesség (a rajzolat finomsága, felbontóképessége stb). Ezek megtalálhatók egyszerű digitális áramkörökben, de megtalálhatók a legbonyolultabb mikroprocesszorokban és számítógépekben is.

Az egyes egységek működésének megértéséhez feltétlenül szükség van a Logikai áramkörök előzetes tanulmányozására.

Működési módjuk alapján megkülönböztetünk kombinációs és szekvenciális hálózatokat.

Kombinációs hálózatok: olyan digitális áramkörök, amelyek kapuáramkörökből épülnek fel, és a bemeneteikre adott jelek hatására a kimeneten (kimeneteken) a válasz azonnal megjelenik. A késleltetés csak a kapuáramkörök működési sebességéből adódik.

Szekvenciális hálózatok: olyan digitális áramkörök, amelyek visszacsatolásokat ill. tároló elemeket is tartalmaznak. A bemeneteikre adott jelek hatására a kimeneten a válasz csak megadott idő múlva, vagy engedélyezés után (órajelre) jelenik meg.

Két jól megkülönböztethető fajtájuk van, ezek a szinkron és az aszinkron áramkörök.

Szinkron áramkörök: működésük az órajellel szinkronban történik, minden tároló egyszerre billen.

Aszinkron áramkörök: működésük az órajeltől függetlenül történik.

Az ebben az egységben lévő tananyag elsajátítása után a tanulók képesek lesznek az adott feladat ellátásához megfelelő digitális funkcionális egység kiválasztására.