Tűrés: a mért érték eltérése a névlegestől, %-ban megadva.

Az 1 kΩ 10% pl. azt jelenti, hogy az 1 kΩ névleges értékű ellenállás valódi értéke 1 kΩ ±10%, azaz 1±0,1 kΩ, vagyis 0,9 és 1,1 kΩ között bármilyen értékű lehet.

A tűréstől függően választják meg a lehetséges értékeket, az ún. értéksort, amelyet minden nagy tömegben gyártott alkatrészre szabványosítottak.

A jelenleg használt IEC szabvány a 10%-os értéksort E 12-vel jelöli, mert egy dekádon belül (10-szeres értékek tartománya) 12 féle érték keletkezik. A 20%-osnál ennek a fele: 6 (E 6-os sor), az 5%-osnál a kétszerese: 24 (E 24-es sor) fordul elő. Kisebb tűrésű az E 48 és az E 96 sorozat, sőt itt előfordulnak még az E 192-es sorozatok is.

Mindegyik értéksor tartalmazza az őt megelőző elemeit is. Pl. az E 24 tartalmazza az E 12 minden elemét és még köztük 12 új elemet.

Egy ellenállás tűrés miatti felső határértékét a következő nagyobb érték határa így jól megközelíti, sőt bizonyos értékeknél kisebb átfedés is keletkezhet.

További ismeretek Alkatrész értéksorok

A gyártás utolsó fázisában a védőbevonatra az ellenállás értékét kódolva nyomtatják fel. A kód lehet egyszerű (számkód) és bonyolultabb (színkód).

Számkódos rendszerben az ellenállás értéksoron belüli értékét számmal, a névleges érték nagyságrendjét betűvel (R, k, M) adják meg. A betűkód mindig a tizedesvessző helyére kerül. Például: 3M3 = 3,3 MΩ, k33 = 0,33 kΩ, 2R2 = 2,2 Ω, 4K7 = 4,7 kΩ stb.

A ma már gyakrabban használt színkódos jelölés esetén az ellenállástesten színes sávok (gyűrűk) vagy pontok találhatók. Megkülönböztetünk 4 és 5 sávos jelölési rendszert.

4 sáv esetén az első kettő a számértéket, a harmadik a nagyságrendet ( a számérték utáni nullák számát), a negyedik pedig a tűrést jelöli. A leolvasást annál a gyűrűnél kell kezdeni, amelyik a kivezetéshez közelebb van, vagy sávja szélesebb!

12 ábra
Négy színgyűrűs jelölés

Az ellenállásokat leginkább áramkörökben feszültség és áram értékének a beállítására használják, de vannak speciális ellenállások is. Ezek valamilyen külső fizikai paraméter, pl. hőmérséklet vagy feszültség hatására történő értékváltozás alapján működnek. Ilyenek a hőmérsékletfüggő NTK, PTK ellenállások vagy a feszültségfüggő VDR (varisztor) ellenállások vagy pl. a fotoellenállás.

Ellenállások terhelhetősége

Elektromos alkatrészek esetén általában nem akarunk villamos teljesítményt más teljesítménnyé átalakítani, mint pl. egy fogyasztó esetén (hősugárzó). A bennük keletkező villamos teljesítmény hővé alakul, melyet lesugároznak (disszipálnak) a környezet felé. A terhelhetőség az a maximális teljesítmény (P_d), mely bennük még károsodás nélkül hővé alakulhat, és le tudják adni a környezet felé.

További ismeretek Ellenállások terhelhetősége