13. ábra
Az áramkör felépítése

• A generátor biztosítja a töltésáramlás tartós fennmaradását úgy, hogy a befektetett mechanikai, hő, vegyi stb. energia segítségével szétválasztja a töltéseket. A generátor legfontosabb jellemzője a feszültség, mely a kivezetései (pólusai) között fellép, s ez készteti a töltéseket mozgásra, kiegyenlítődésre.
• A fogyasztó a rajta áthaladó töltések energiáját valamilyen más energiává hő, fény, mechanikai stb. alakítja át. Az áramköri rajzokon „őt" egy ellenállással szimbolizáljuk. Ilyen fogyasztók pl. hősugárzó, izzólámpa, villamos motor stb.
• Összekötő vezeték az a közeg, melyben a töltésáramlás megvalósul. Fontos, hogy ez az áramlás kis veszteséggel történjen, ezért a vezeték ellenállásának kicsinek kell lennie (rézhuzal).

Az egyszerű áramkör szabványos áramköri jelölése

14. ábra
Áram és feszültség pozitív irányai

A zárt áramkörben az áramerősség pozitív irányát a pozitív töltéshordozók haladási iránya alapján határozzuk meg. Ezért az áram iránya a generátor pozitív pólusától a fogyasztón át a negatív pólus felé mutat.

A 3.2. ábrán látható egyszerű áramkörben a feszültségnyíl mind a generátoron, mind a fogyasztón a pozitív potenciálú ponttól a negatív pont felé mutat. A töltéshordozók az áramkörben ugyanabban az irányban haladnak körbe, és az áramerősség az áramkör minden pontján ugyanakkora. Elágazásmentes áramkörben az áramerősség értéke állandó. Ezért az áramnyíl iránya a generátornál ellentétes a feszültségnyíl irányával, a fogyasztónál pedig azonos a feszültségnyíl irányával. Ezek a feszültség és az áramerősség megállapodás szerinti (ún. konvencionális) pozitív irányai.

Egy villamos áramkörben a fogyasztón átfolyó áram és a rajta fellépő feszültség valóságos iránya mindig azonos. Ha egy áramköri elem áramának és feszültségének valóságos iránya ellentétes, úgy az termelő (generátor).