Alapműszer

Azt a műszert, amelyiknek a méréshatárát kiterjesztjük, alapműszernek nevezzük. Minden alapműszer egy R_m ellenállással rendelkező fogyasztónak felel meg. A műszer végkitéréséhez (alap méréshatárához) meghatározott nagyságú feszültség (U_m) és áramerősség (I_m) tartozik. Im az az áramerősség, amely az alapműszer mutatóját végkitérésbe lendíti, U_m pedig az a feszültség, amely ekkor a műszer R_m ellenállása fellép.

.

27. ábra

Ha az alapműszerrel sorba kapcsolunk ellenállást, feszültségmérő, ha párhuzamosan árammérő lesz belőle.

Feszültségmérő méréshatárának bővítése

A feszültségmérő méréshatárának bővítése a feszültségosztás elvén történik oly módon, hogy a műszerrel sorba kötünk egy ellenállást. Ez az áramkörben a műszer előtt van, ezért előtét ellenállásnak nevezzük (28. ábra).

28. ábra
A feszültségmérő méréshatárának bővítése

 U az új (kibővített) méréshatárhoz tartozó feszültség:

Árammérő méréshatárának a bővítése

Az árammérő méréshatárát az áramosztás törvénye alapján bővítjük ki: az alapműszerrel párhuzamosan kapcsolunk egy R_S ellenállást (29. ábra), amelyet sönt ellenállásnak nevezünk. A kiterjesztés mérőszáma most:

29. ábra
Az árammérő méréshatárának kiterjesztése

30. ábra
Árammérő több méréshatárral

Kiegészítő anyag: Mérőműszerek méréshatárának bővítése