Az áramkörök nagy többségét négypólusként használjuk. A négypólusok olyan elektromos hálózatok, amelyek négy villamos csatlakozóponttal rendelkeznek. A négypólusokat a néhány elemet tartalmazó szűrőáramköröktől a több száz elemet tartalmazó erősítőkig egységes szempontok alapján vizsgálhatjuk és jellemezhetjük.

A négypólusok viselkedésének leírásához, a teljes belső felépítés bonyolultságának csökkentése érdekében gyakran helyettesítő képeket használunk, amely egy kívülről ugyanolyannak látszó, ugyanúgy viselkedő, de belső felépítésében jóval egyszerűbb áramkör.

A helyettesítő kép segítségével tudunk olyan egyenleteket felírni, amelyek az áramkör viselkedését megfelelő pontossággal leírják, illetve az áramkör tervezéséhez nyújtanak segítséget.

A négypólusok jellemzéséhez a bemenetükön és kimenetükön mérhető áramok és feszültségek közötti összefüggéseket kell ismernünk. Az ezekhez tartozó pozitív mérőirányok láthatók az alábbi ábrán.

A bemenet U₁-I₁ paraméterekkel jellemezhető, amely energiát vesz fel.

A kimenet U₂-I₂ paraméterekkel jellemezhető, amely energiát ad le.