Az üzleti alkalmazások speciális, általában munkavégzés céljára készülnek. Ilyenek például:

• a rendszerint minden vállalkozásnál felmerülő, különböző pénzügyi, számlázási, könyvelési, készletezési stb. feladatokat támogató ügyviteli programok;

32. ábra
Számlázóprogram

• a speciális feladatokat ellátó szoftverek, mint a forgalomirányító, helyfoglaló, ügyintézést támogató, tervező (CAD), illetve tudományos célú alkalmazások;
• a grafikai és multimédiás felhasználást biztosító rajz- és képszerkesztők, illetve médiaszerkesztők, lejátszók és médiaírók, például:

Microsoft Office PictureManager, Windows Media Player, Nikon képkatalogizáló és -szerkesztő, ArcSoft PanoramaMaker, Windows Movie Maker, Nero CD-DVD író, Snagit képlopó, AudaCity hangszerkesztő

• ide tartoznak a különböző rosszindulatú szoftverek (vírusok, férgek, kémprogramok) és az elhárításukat szolgáló védelmi programok (víruskeresők, reklám- és kémprogram-felderítők, titkosító programok és tűzfalak);
• a játékprogramok;
• a fejlesztési célú szoftverek, amelyek más, például az eddig felsorolt szoftverek elkészítését támogatják.

Az általános irodai és a speciális üzleti alkalmazások használatát támogató szoftverek

A felhasználók által közvetlenül használt programok működése más, számukra infrastrukturális jellegű alkalmazások meglététől is függhet. Az ügyviteli alkalmazások esetében például jellemző háttérprogramok az adatbázis-kezelők, amelyek az adatok tárolásának, visszakeresésének általános, több szoftver számára is elérhető szolgáltatáscsomagját nyújtják.

Ma már általánossá vált a hálózati környezetben végzett számítógépes munka, melynek költséghatékonysági, illetve munkaszervezési okai vannak. A hálózatok működését, a hálózatokon való kommunikáció megoldását a hálózati szoftverek biztosítják. A helyi hálózati funkciókat ma már az operációs rendszerek megoldják: a Unix /Linux rendszerek kezdettől fogva, a Windows 3.11 - 9x - XP számítógépek egyenrangú kapcsolatrendszerét, míg a Windows NT - 200x a szerver-kliensek felépítésű hálózatok működését támogatták/támogatják. Ugyanígy biztosítják az internetes kapcsolat létrehozását, fenntartását és használatát is - mind a háttérprogramok, mind a felhasználói programok (levelezők, böngészők) tekintetében.

Az internetes szolgáltatóknál a működést a webszerverek (szintén szoftverek, például Windows Server, Apache) biztosítják.

Szintén a hálózatok (különösen az internet) további kihasználását támogatják a kommunikációs szoftverek (levelező, csevegő, telefonáló programok) és Web-böngészők, fájlcserélők. Ezek önálló programként való használatuk mellett más szoftverek működését is kiegészíthetik.

A korábban említett védelmi szoftverek (a legtöbb gyártónál már multifunkcionális programcsomaggá válva) mára már kötelező tartozékká váltak - működésük automatikusan kapcsolódik például az operációs rendszerhez és a levelezőprogramokhoz.

35. ábra
A Norton Internet Security tűzfal és vírusvédelmi rendszer vezérlőközpontja

Észrevehetjük, hogy az operációs rendszer programok, az irodai és üzleti alkalmazások között átfedések vannak; az operációs rendszerek tartalmaznak irodai célú alkalmazásokat; az irodai programok pedig egyben üzleti programok is; az OpenOffice-ban víruskereső programot is találunk. Mind a Microsoft Office (professzionális változata), mind az OpenOffice irodai rendszer önállóan használható adatbázis-kezelő alkalmazást is tartalmaz (Microsoft Access és OpenOffice Base programok).

36. ábra
Microsoft Access és OpenOffice Base adatbázis-kezelő programok

Az adatbázis-kezelő egy függvény (eljárás) -csomag, melyben az adatok tárolásához, visszakereséséhez szükséges, más programok számára rendelkezésre álló szolgáltatások vannak. Az Access és Base alkalmazások ebből a szempontból „más programoknak" minősülnek - feladatuk az, hogy a felhasználó számára egy kezelő felületet biztosítsanak, amely kapcsolatban áll az adatbázis-kezelővel. A két program mögött más-más adatbázis-kezelő áll.

Az adatbázis-kezelőt, ugyanúgy, mint más alkalmazásokat, használat előtt telepíteni kell.

Léteznek más, illetve más gyártók által készített adatbázis-kezelők, például: Oracle, Db2, Dbase, MySQL, Microsoft SQL stb. Ezek szintén rendelkeznek olyan alkalmazásokkal, melyekkel az adatbázis-kezelő beállítható, adminisztrálható, illetve közvetlenül is használható.