A jelenleg alkalmazott korszerű monolitikus IC technológiákkal a lehető legtöbb kapuáramkört tartalmazó egységek megvalósítására törekszenek. Ezért a fejlődés a CMOS rendszer alkalmazásának irányába mutat. A két rendszer legfontosabb jellemzőinek összehasonlítását a 34. ábrán láthatjuk.

34. ábra
A TTL és a CMOS rendszer összehasonlítása

Tápfeszültség: A CMOS-nál a tendencia U_T csökkentése felé mutat, már 3 V-os tápfeszültség alatt működő áramköröket is gyártanak. Ezzel is a fogyasztás minimalizálása a cél.

Átlagos fogyasztás: A CMOS-nál jóval alacsonyabb, de a frekvencia növelésével nagy mértékben növekszik.

Jelterjedési idő: A CMOS-nál általában nagyobb. Ezeknek az áramköröknek ez a leghátrányosabb tulajdonságuk, ezért a fejlesztések ennek csökkentése érdekében történnek. Pl. HCMOS (nagy sebességű CMOS).

Kimeneti terhelhetőség: Azt mutatja meg, hogy egy kapuáramkör kimenetére hány darab kapuáramkör kapcsolható úgy, hogy a jelszint még a megengedhető határok között maradjon. Ez is a CMOS áramköröknél jobb, hiszen elvileg végtelen nagy bemeneti ellenállással rendelkeznek, ezért nem terhelik meg az előttük lévő áramkört, viszont a kapacitások miatt itt is probléma lehet, ha túl sok áramkört kapcsolunk egy kapu kimenetére.