Terminológiai szótár
Kulcsszó |
Meghatározás |
algebrai aldetermináns |
Az A mátrix aij eleméhez tartozó aldeterminánst úgy kapjuk meg, hogy vesszük az Anxn mátrix i. sorának és j. oszlopának elhagyásával keletkező (n-1)x(n-1)-es mátrix determinánsát; az aldetermináns attól algebrai, hogy azt még beszorozzuk (-1)i+j -nel, vagyis akkor kell előjelet váltani, amikor az i+j index-összeg páratlan. |
Cramer-szabály |
A Cramer-szabály kizárólag a lineáris egyenletrendszer egyértelmű megoldásának kiszámítására alkalmas. Az x ismeretlen-vektor j. koordinátáját úgy kapjuk meg, hogy az A együttható-mátrixban a j. oszlopot kicseréljük a jobb oldali b vektorra, vesszük az így kapott mátrix determinánsát, majd elosztjuk az eredeti A determinánsával. ( j=1,2...n )
|
determináns |
Az A négyzetes mátrixnak a determinánsa a detA vagy az jelölésű valós szám, melyet úgy kapunk, hogy a mátrix tetszőlegesen kiválasztott sorának (vagy oszlopának) elemeit a hozzájuk tartozó algebrai aldeterminánssal megszorozzuk, majd a szorzatokat összeadjuk. |
egyenletrendszer egyértelmű megoldásának feltétele |
Az A*x = b egyenletrendszernek akkor és csak akkor van egyértelmű megoldása, ha a detA nullánál különböző (detA≠0). Máshogy: a mátrixot alkotó oszlopvektorok (vagy sorvektorok) lineárisan függetlenek. |
egyenletrendszer mátrix-alakja |
A*x = b, ahol
|
egységmátrix |
A négyzet alakú mátrixok egy speciális fajtája, melyben a főátlóban állnak csak 1-esek, máshol pedig 0-k. Általánosan E az nxn-es egységmátrix. |
együttható-mátrix |
Az A*x = b lineáris egyenletrendszer A mátrixa |
ekvivalens átalakítások |
Az ekvivalens átalakítások alkalmazásával az egyenletrendszer nem változik a tartalmát és a megoldását illetően:
az egyik egyenlethez hozzáadhatjuk egy másik egyenlet k-szorosát. |
elem |
A számtáblázat adott cellájában elhelyezkedő adat, melynek azonosítása a számtáblázat nevével és sor-oszlop indexeléssel történik. |
érték |
Az adat aktuális állapota. |
fa |
Az összefüggő körmentes gráf a fa; speciális irányítással az ún. gyökeres fa. A fában egy kitüntetett pont a gyökér, melyen kívül az összes többi pontnak (utódnak) van megelőzője (szülője), ami a gyökérből a pontba vezető körmentes útban a pontot megelőző pont. |
Gauss-elimináció módszere |
Az ismeretlenek kiszámítása céljából az egyenletekből sorban kiküszöböljük az ismeretleneket, hogy végül n darab egyismeretlenes egyenletet kapjunk az egyes ismeretlenekre. A Gauss-elimináció menete mátrix-alakban:
|
gráf |
A gráf bizonyos elemek és a köztük fennálló közvetlen kapcsolatok halmaza. Az elemeket csomópontoknak, a kapcsolatokat pedig éleknek nevezzük, illetve pontokkal és szakaszokkal ábrázoljuk grafikusan. |
hálózat |
Amikor az él más jellemző(ke)t is képvisel, a gráfot hálózatnak vagy súlyozott gráfnak nevezzük (bár nagyon gyakran mégsem teszünk kivételt). Ilyen jellemző lehet: a költség, munkaóra, távolság, időtartam stb., de általánosan azt az él hosszának nevezzük. |
határozatlan érték |
Az adat aktuális állapota ismeretlen, az értéke nem kitöltött. |
homogén egyenletrendszer |
Az A*x = 0 lineáris egyenletrendszer. |
inverz-mátrix |
Az Anxn mátrix inverze egy szintén nxn típusú mátrix lehet, amelyre igaz, hogy az A mátrixszal bármely oldalról összeszorozva az egységmátrixot adja. Formálisan: Anxn * A-1nxn = A-1nxn * Anxn = E, ahol E az nxn-es egységmátrix. |
inverz-mátrix előállítása aldeterminánsok segítségével |
ahol Aij számok az aij elemek helyébe írt algebrai aldeterminánsok |
inverz-mátrix kiszámítása Cramer-szabállyal |
Amikor Cramer-szabállyal kívánjuk megoldani az n darab egyenletrendszert, akkor az nxn darab determinánst kell előállítani, ami szintén felgyorsítható, ha az új determinánsokat örökké a lecserélt oszlop szerint fejtjük ki, ugyanis a helyére mindig valamelyik egységvektor kerül. Tehát az számlálójában a determináns kifejtése éppen az i. oszlopba kerülő j. egységvektor szerint történjen, miután abban mindig egyetlen 1-es és (n-1) darab 0 áll. |
inverz-mátrix kiszámítása egyenletrendszerek megoldásával |
Az inverz-mátrix definíciója szerint annyi egyenletrendszert kell megoldani, ahány oszlopa van az inverz-mátrixnak. Az összes egyenletrendszer együtthatómátrixa ugyanaz, a jobb oldali konstans-vektorok pedig rendre az egységvektorok. |
inverz-mátrix kiszámítása Gauss-módszerrel |
A több egyenletrendszer kiszámítása Gauss eliminációval történhet egyszerre, hiszen mindegyikben ugyanazt az A mátrixot kell az ekvivalens átalakításokkal E egységmátrixszá alakítani. Ekkor nem 1, hanem n jobb oldali vektor fog szerepelni a kibővített mátrixban. A szükséges ekvivalens átalakításokat ekkor a vonaltól jobbra több oszlopra is végrehajtjuk. Végezetül az n darab megoldás-vektor az inverz-mátrix oszlopait eredményezi. Formálisan: |
irányított gráf |
Ha egy gráfban az élekhez irányítást is rendelünk, irányított gráfot kapunk (a nem szimmetrikus kapcsolatok kifejezésére). |
ismeretlen-vektor |
Az A*x = b lineáris egyenletrendszer x vektora |
konstans-vektor |
Az A*x = b lineáris egyenletrendszer b vektora |
körút |
Körút az olyan út, amelynek a kezdő- és végpontja megegyezik. |
legrövidebb út |
Egy súlyozott gráfban két pont közötti legrövidebb út az, ahol az élek hosszának összege a lehető legkisebb. |
lineáris egyenletrendszer, egyenletrendszer |
Az m egyenletből álló n ismeretlenes lineáris egyenletrendszer:
ahol
|
lineáris függetlenség |
Adott vektorok lineárisan akkor függetlenek, ha kizárólag a csupa nullával vett lineáris kombinációjuk állítja elő a nulla-vektort. Máshogy: egyik vektor sem áll elő a többi lineáris kombinációjaként. |
lineáris programozási feladat |
Alapfeladat: hányat gyártsunk az egyes termékekből a raktáron lévő mennyiségekből gazdálkodva, hogy az árbevétel a lehető legnagyobb legyen? Legyen x és y a 2 termékből legyártani kívánt darabszám. Amikor megfogalmazzuk az egyes alkotókra vonatkozó korlátozásokat (mármint, hogy az x és y darabszámú termékhez szükséges alkotók mennyisége ne haladja meg a raktáron lévő mennyiséget), akkor azt is írjuk hozzá, hogy mindkét mennyiség minimum 0 legyen. A korlátozó feltételek mellé aztán leírjuk az árbevétel függvényét, melyet maximalizálni szeretnénk. |
mátrix |
Adott nxm darab számnak n sorban és m oszlopban történő elrendezését egy nxm típusú mátrixnak nevezzük. |
mátrix szorzása számmal |
Mnxm tetszőleges típusú mátrix k-val való szorzása egy szintén nxm típusú mátrixot eredményez, melynek minden eleme k*mij lesz. |
mátrix transzponáltja |
Az Anxm mátrix transzponáltja egy mxn típusú mátrix, melynek az i. sorába és j. oszlopába kerülő elem az eredeti A mátrix aji eleme lesz. |
mátrixkód |
Amikor m hosszúságú digitális jelsorozatok n hosszúságban (m<n) történő továbbítását választjuk valamely zajos csatornán keresztül, akkor egy generáló mátrixszal való szorzással állítjuk elő az eredeti közleményekhez a kódolt közlemény-blokkokat. A mátrixnak m sora van és n oszlopa, hogy balról beszorozva az 1xm-es eredeti jelsorozattal, a kapott 1xn-es kódolt jelsorozatot kapjuk. A G generáló mátrix tetszőleges módon tartalmazhatja a 0-kat és 1-eket, bár szokás az első m oszlopban az egységvektorokat tartani. A kódolt közlemény-blokkot tehát a következőképpen kapjuk meg: b = a×G. A műveletvégzés a kettes számrendszerben és tagonként külön történik (tehát: 1+1=0 mod2). A küldött 2m-féle jelsorozat helyett a vett jelsorozat viszont 2n-féle lehet, azaz többször annyi jelsorozatról kell majd valamilyen módon eldönteni, mint ahányat elküldtek, hogy mi lehetett a ténylegesen elküldött jelsorozat. |
mátrixok összege |
Az Anxm + Bnxm összeg egy szintén nxm típusú mátrixot eredményez, melynek minden eleme az ugyanolyan helyen álló A- és B-beli elemek összege (aij+bij ). |
mátrixok szorzata |
Az
Anxk * Bkxm szorzat egy nxm típusú mátrixot eredményez,
melynek az i. sorában és j. oszlopában lévő elemét úgy kapjuk meg, hogy az A
mátrix i. sorvektorát a B mátrix j. oszlopvektorával skalárisan
összeszorozzuk. (Formálisan a k-ra összegezve: |
minimális fa |
Az egyik adott pontból az összes többi pontba tartó legrövidebb utak fája egy súlyozott gráfban. |
n-edfokú polinom |
A n-edfokú polinom (valójában hatványfüggvény) általános alakja:
Az n-edfokú polinomnak n+1 darab paramétere van (ezek az ai együtthatók, i=0,1, ..., n) |
nulla-mátrix |
Bármely típusból az olyan mátrix, melynek minden eleme 0. |
összefüggő gráf |
Összefüggő a gráf, ha bármely két pontja között van út. |
számtáblázat |
Adott számú sorba és adott számú oszlopba elhelyezett számok táblázata. |
út |
Két pontot összekötő út a kezdőpontból a végpontba tartó, egymáshoz csatlakozó élek sorozata, mely egyetlen ponton sem megy át kétszer. |