Az utóbbi évtizedekben egyre tágabb teret nyert a dolgok, folyamatok, struktúrák rendszerszemléletű megközelítése.

Mivel azonban nem jutottunk el odáig, hogy a rendszerelmélet egységes tudománnyá vált volna, fogalmi rendszere sem teljesen tisztázott. Ezért szükséges volt definiálni azokat a fogalmakat, melyeket a tananyagban használunk.

Természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy minden definíció csak egy a sok közül, csupán a közös és azonos értelmezést szerettük volna elérni. 

A tananyag tartalmát több nagy részre tagoltuk. Az első részben megtalálhatók az általános rendszerfogalmak és a gazdasági rendszerrel kapcsolatos definíciók. Szükségesnek tartottuk a rendszerek elemekre bontását és az elemek közötti összefüggések keresését. Az egyszerűbb folyamatok jellemzőinek rögzítése a gazdasági folyamatok csoportosításában segít. 

Szervezetek, gazdasági rendszerek tartalmával, legfontosabb jellemzőivel ismerkedhettünk meg a második rész tanulásakor. A szervezeti keretek között megvalósuló folyamatok, tevékenységek kapcsolatrendszere adja a szervezeti struktúrát, melynek alaptípusaival és az azokat meghatározó jellemzőkkel ismerkedhettek meg ebben a részben. A szervezetek kialakítását, átalakítását meghatározó jellemzőkkel (munkamegosztás, hatáskörmegosztás, koordináció) azért foglalkoztunk részletesebben, mert ezt fontosnak ítéljük meg a további ismeretszerzés és a rendszerelemzés megfelelő gyakorlati készségszintjének megszerzéséhez is.

A konkrét szervezeti struktúrákkal kapcsolatban feltétlenül fontos, hogy megjegyezzék: a tanult szervezeti felépítés típusok közül a konszernek és holdingok több - autonóm - szervezet valamely közös cél érdekében létrehozott szervezete, míg a többi szervezettípus (a duális is) egy vállalat (vállalkozás) különböző (egyszerűbb, vagy bonyolultabb) struktúrája.  

Az következő témakör a vezetés és szervezés. Ebben a részben a fogalmak tisztázásán túl a két feladat összefüggését és specifikumait kívántuk bemutatni. A vezetés elméletének rövid történeti áttekintése arra szolgál, hogy folyamatában tudjuk szemlélni a fejlődést. Külön foglalkoztunk a vezetés legfontosabb feladataival. A szervezés definiálását, kétféle tevékenységként való megkülönböztetését nagyon lényegesnek tartjuk. Hangsúlyozni szeretnénk azt is, hogy ebben a tananyagban a szervezéssel nem általános emberi tevékenységként kívánunk foglalkozni, hanem a szervezés egy speciális területének alapkérdéseit tekintjük át. 

De vajon mi az az összekötő kapocs, amivel az előző részek (tananyagegységek) tartalma összefűzhető? Mi tarthatja egybe ezeket a fogalmakat és mi jelentheti azt a láncszemet, ami a további fejezetekhez kapcsolódik?

 

Kérdésünkre a választ az alábbi definícióban találjuk meg: 

A szervezés a rendszer elemeinek és az elemek közötti összefüggések tudatos alakítása.

A további láncszem is megtalálható, ha a szervezés általános fogalmától továbbhaladva a számítógépes információs rendszerek fejlesztésének alapkérdéseit tanulmányozzuk.

 

Őszintén reméljük, hogy nem találta nagyon nehéznek az első kötetet és a bevezetésben feltett kérdésekre megkapta a választ.

Most ismét újabb ismeretekkel szeretnénk gazdagítani Önt. A tananyag következő, második tematikus része az információs rendszerek fejlesztésével foglalkozik. Felvázoljuk az életciklust, majd végigkövetjük annak szakaszait, az egyes feladatokat, melyek együttesen egy rendszer fejlesztési folyamatát jelentik.