A spam jogilag nem definiált fogalom, a köznyelvben és a számítástechnikában is több, egymástól különböző meghatározása létezik. Egy kutatás szerint míg 2001-ben a kéretlen elektronikus hirdetések a világ elektronikus levelezési forgalmának körülbelül 5%-át tették ki, ez a szám 2004-re 70%-ra, 2007-re pedig körülbelül 90%-ra tehető

Az elektronikus hirdetés fogalmát ezzel szemben a hatályos jogszabályok meghatározzák: ebbe a körbe tartozik a gazdasági reklám, a társadalmi cél megvalósításához kapcsolódó, reklámnak nem minősülő tájékoztatás, valamint az is, ha valaki elektronikus hirdetés küldéséhez kér hozzájárulást. Ugyanakkor a „spam" fogalmába a legtöbben olyan kéretlen üzeneteket is beleértenek, amelyek nem minősülnek elektronikus hirdetésnek. Ilyenek lehetnek például a vírusok által küldött, vagy az úgynevezett adathalász (phishing) levelek, az elektronikus levelező-, tartalom- és vírusszűrő rendszerek által (olykor hibásan) generált automatikus üzenetek, vagy a lánclevélszerűen terjedő „vicces" képek, videók, vagy éppen téves információk (hoax). Ezek általában nem minősülnek elektronikus hirdetésnek. Fontos ezért kiemelni, hogy az alább leírt eljárási lehetőségek kizárólag a magyar jogszabályokban elektronikus hirdetésként definiált üzenetekre vonatkoznak.