A telefonálók számjegyek beadásával érik el a hívott előfizetőt.

A vezetékes PSTN Public Switched Telephone Network Közcélú Kapcsolt Telefonhálózatba kötött előfizetők földrajzi helye állandó. 

Az előfizetői számok hossza attól függ, hogy:

• melyik országban van a település;
• melyik településen van a központ;
• a településen belül melyik központba van bekötve,
• hány előfizető tartozik egy telefonközponthoz.

 

A nemzetközi hívások azonosításának első fázisa az (osz.) országhívószám (country code). Az országhívószám 1-2-3 számjegyű lehet, amit az alábbi táblázaton követhetünk. Az egyjegyű országhívószám országok egy csoportját éri el. Például az 1-es számjegy Észak Amerika országainak együttesét jelenti, pl.: USA, Kanada, Puerto Rico, stb. A 7-es régió a volt Szovjetunió tagországainak elérésére szolgál.

 

 

Magyarország országhívószáma: 36.

 

Az országon belüli települések eléréséhez földrajzi körzeteket hoztak létre. A magyar körzetek száma kevesebb száznál, ezért a hazai távközlőhálózatban - egy -, illetve kétszámjegyű (KS) körzetszámokat (area code) alkalmazunk. Budapest egy körzetszámmal (1), a vidéki előfizetők két körzetszámmal érhetők el.

 

A körzetszámok mindkét számjegye 2...9 közötti lehet. A 8x8 = 64 lehetőség közül Magyarországon 54-et használunk.

30. ábra
Belföldi körzetek

 

 

Belföldi rendeltetési számok, Szolgáltatási hálózatkijelölő szám 

A körzetszámok (KS) a Belföldi rendeltetési számok (BRS) egyik csoportját alkotják. A BRS másik változata a Szolgáltatás hálózatkijelölő szám (SHS), ami nem körzetszám, hanem szolgáltatót, vagy szolgáltatást jelöl. 

A BRS első két számjegye nem lehet 0, vagy 1, mert akkor összekeverhetnénk a nemzetközi előtéttel (prefix) (00), vagy a belföldi előtéttel (06), illetve a budapesti körzetszámmal (1), ezek a tiltott kombinációk.

31. ábra
Belföldi rendeltetési számok (BRS)

 

Amennyiben a BRS első száma 2...9, második számjegye 0, vagy 1, akkor beszélünk SHS-ről.

32. ábra
Szolgáltatás hálózatkijelölő számok (SHS)

 

Pl. a 20 (Pannon) nem körzetszám, hanem a szolgáltató kiválasztó száma: SHS. (Tekintsünk el attól, hogy számhordozás esetén a 20 nem a Pannont jelenti.) 

A körzeteken belüli települések központjainak száma szorozva a központokba bekötött előfizetőkel együtt is százezres nagyságrendű, tehát 6 számmal leírható. Ezt nevezzük előfizetői hívószámnak (ES, subscriber number), ez látható a telefonkönyvben. Budapest egy körzetet alkot, az egyetlen kivétel, és 7 számjegyet igényel. 

• A budapesti telefonszámok felépítése : A (KS=1) abcdefe (7 számjegy).
• A vidéki előfizetői számok felépítése : AB (KS) abcdef (6 számjegy).
• Körzetszámmal együtt a számjegyek összege az országon belül KS + ES = 8.

 

A számjegyek összege állandó, ezt nevezik zárt számozási rendszernek.

A nyílt számozás esetén a számjegyek darabszáma változó.

A magyar számozási rendszer vegyes.

 

 

Körzeten belül zárt, (6, illetve 7 számjegy), és körzetek között szintén zárt, 8 számjegy. A körzetek közötti híváskor azonban változik a hívott számok mennyisége, tehát ekkor nyílt a számozás. 

A telefonközpontnak jelezni kell, hogy az adott telefonszám egy más körzethez tartozó előfizetőre vonatkozik. Erre szolgál a belföldi előhívószám (prefix), aminek az értéke: 06. Ugyanilyen információ szükséges a külföldre irányuló hívások esetén: a nemzetközi előhívószám: 00. 

A nemzetközi hívószámok felépítése egységes, de a számok mennyisége az ország nagyságától, népességétől függően változik. A PSTN számok értéke, hosszúsága nemzetközi megállapodások alapján szabályozott (ITU-T, E.164 ajánlás).

 

Prefix 00 + OSZ (1-2-3) + KS (1-2-3) + ES (5-6-7-8).

 

Az országhívószámmal együtt 15 számjegynél többet nem tartalmazhat egy vezetékes telefonszám. Az országokon belüli számozásra már nincsenek nemzetközi előírások, de „illik" alkalmazkodni a többi országéhoz.