A terjedelmes szöveg- és képinformációkat könnyen kezelhető formátumra kell összeállítani. A napjainkban alkalmazott könyvek elődei a kódexek voltak, melyek kézzel írott, megfelelő sorrendbe helyezett papirusz vagy pergamen lapokból álltak. Az egyes lapokat különféle módszerekkel egymáshoz rögzítették. A középkorban a kódexek könyvtestét művészi munkával készített könyvtáblák védték. Ennek nyomán alakult ki a könyv jelenlegi megjelenési formája.

A könyvkikészítés munkaműveletei

A tulajdonképpeni könyvkötés három munkafolyamatra bomlik:

• a könyv belső részének összeállítása és rögzítése, vagyis a könyvtest készítése;
• a könyv külső részének, vagyis a könyvtáblának az elkészítése;
• a könyvtest és a tábla összekötése, vagyis a beakasztás.

A többlapos kiadványokat megfelelő nagyságú papíríven nyomják, melyen az egyes lapok meghatározott sorrend (kilövés) szerint helyezkednek el. A kinyomott íveket hajtogatják, amely célra különböző konstrukciójú gépek állnak rendelkezésre. A hajtogatás lehet kereszt vagy párhuzamos.

 

A kilövésről a következő ábrák többet mondanak:

 

24. ábra

 

25. ábra

 

A kilövés jelentősége: a nyomott íven az oldalak úgy helyezkedjenek el, hogy a további feldolgozás, a hajtás, majd a körbevágás után minél gördülékenyebb lehessen. Ha az íven így rendezzük el az oldalakat, akkor azok (többszöri) hajtás után pontosan sorrendben fognak következni egymás után.

Egyszerűbb kilövések létrehozására a kiadványszerkesztő programok általában képesek, egyebekben külön erre a célra speciális alkalmazások is születtek (pl. Pages).

Könyvtest készítés

A könyv legkisebb egysége az oldal, két oldal alkot egy lapot. Meghatározott számú oldal egy papírívet alkot (8, 16, 32 old.). A gépmester vagy a gyártás-előkészítő kolléga csak úgy fogja hívni: ez egy forma. Egy papírívnek legalább 4 oldalt kell tartalmaznia. A megfelelő sorrendben rakott, meghajtott ívek alkotják a könyvtestet. A könyvtest íveinek és különálló lapjainak rögzítésére különböző módszerek ismeretesek: a drótfűzés, a cérnafűzés és a ragasztókötés.

 

A drótfűzés formái az oldalsó átütés (blokkok esetén) és az irkafűzés (folyóiratok, füzetek esetében). Az irkafűzés speciális esete az ún. omega kapcsos fűzés.

A cérnafűzést speciális fűzőcérnával végzik. Az ún. hollander fűzés esetén a vászonerősítést csak ragasztással rögzítik a fűzött ívekre, ezért az így készült könyvtestek tartóssága csekélyebb, mint azokban az esetekben, mikor a fűzés ritka szövésű vászonra történik.

A különálló íveket ragasztókötéssel is lehetséges egymáshoz rögzíteni, ma már ez a legelterjedtebb, mivel egyre erősödtek az alkalmazott anyagok, így már kevésbé fenyeget a lapok széthullása.

A megfelelő sorrendbe összehordott lapokat a gerincnél felmarják vagy frézelik, majd különleges ragasztóval (hideg vagy meleg diszperzióval) rögzítik. Így egyes lapokból is könyvtest készíthető. Ragasztókötésnél az egyes lapok szálirányának párhuzamosnak kell lennie a könyvtest gerincével, mert ez a tartósságát lényegesen elősegíti.

Enyvezés és ragasztás

Az összehordás és a fűzés után következik a könyvhát enyvezése. A könyvtest ekkor nyeri el végső szilárdságát. Az enyv az egyes ívek közötti hézagokat kitölti, rögzíti a fűzőcérnát. Ezzel a művelettel el is készült a körülvágatlan könyvtest.

Körbevágás

A fűzéssel vagy ragasztással rögzített könyvtestet három oldalon, pontosan derékszögben körbevágják. Ezáltal a könyvtest elnyeri végső formáját. A körbevágás mérték a szedéstükör és a margók aránya határozza meg.  A nagyüzemi könyvgyártásnál a körülvágásra háromkéses vágó automaták állnak rendelkezésre. A körbevágást gyakran a gerinc-gömbölyítés követi, de gyakoribbak ma már az egyenes hátú (gömbölyítés nélküli) könyvek.

A könyv gerincének felső és alsó részén a ragasztási szélek eltakarásához gyakran színes vászonszegélyeket, ún. kapitálist alkalmaztak. A könyvtest felső élét egykor színes festékezéssel, esetleg aranyozással díszítették, ezt élmetszésnek, aranymetszésnek nevezzük.

Könyvtáblakészítés

Ha a könyv nem papírfedelű (paperback), akkor az elkészített könyvtesthez kemény könyvtáblát alkalmaznak. A könyvtábla az első és a hátsó lemezből, gerinclemezből és az ezeket összekötő könyvkötészeti burkolóanyagokból áll. Ha a könyvkötészeti anyag az egész táblát beborítja, akkor egészvászon kötésről, ha csak az alkotó elemek összefogására szolgál, akkor félvászon kötésről beszélünk. A könyvtábla részeit felületnemesített (lakkozott, fóliázott) papírral is boríthatjuk ez az egészpapír-kötés. Vászonnal vagy más könyvkötészeti anyaggal borított táblákra vaknyomással, festéknyomással vagy prégeléssel különböző informatív és díszítő elemeket lehet felvinni.

Könyvtest beakasztás

A végső fázis a könyvgyártás során. Ekkor a könyvtest előzéklapját a könyvtábla belső oldalához ragasztják. Vastag könyvtestek esetén a tartósság növelésére keménypapír vagy vászonerősítést is alkalmaznak.