Elsőként lapozzunk bele a Sengeni Egyetem arculati kézikönyvébe.

43. ábra

 

Rendkívül korrekt útmutatást kapunk az embléma geometriai viszonyaihoz, szerkesztéséhez. Ez a rész kötelező elem, amennyiben a logó nem szerkeszthető egyszerű alakzatok segítségével, tehát amorf felületet is tartalmaz, akkor milliméterhálón való bemutatása javasolt, de a legegyszerűbb és legbiztosabb megoldás, ha a kézikönyv pdf állományába is vektorosan építjük be.

44. ábra

 

Szintén kötelező elem a logó színviszonyainak leírása. Németül nem tudók is lekövethetik, mit tartalmaz az oldal:

• az embléma megjelenését szürketónusban, illetve negatívban
• a színkódokat direktszín (Pantone színskála) használatakor, RGB, CMYK színrendszerekben, továbbá az ún. hexakódot, ami weboldalak kialakításakor nélkülözhetetlen
• a színek gyengítését megadott hátterek esetében

45. ábra

 

A használható betűtípus pontos megnevezése, leírása is kötelező elem, jelen esetben a font neve Bliss. Ritka fontról van szó és a cég rengeteg webes felületen jelenik meg, ezért szokás, ahogy itt is látható, megadni alternatívaként interneten általánosan használt fontot is, itt az Arialt és a Verdanát nevezi meg a tervező.

Szintén szokás rövidebb-hosszabb szedésmintát mellékelni az adott fontból, ún. lorem ipsum szöveggel, ez a vakszöveg általános elnevezése.

46. ábra

 

Hogyan használjuk a logót levélpapíron? Erre vonatkozó utasításokat is tartalmaz általában a kézikönyv, itt a pontos méretezésre látunk szép példát.

Gyakran előfordul, hogy a cég kisebb egységei, osztályai számára is kell biztosítani használható sablonokat, erre az esetre is érdemes kitérni, ahogy a fenti példán is láthatjuk.

47. ábra

 

A grafikai arculat része az épületben elhelyezett táblák megformálása is, ahogy ezen az ábrán is látjuk, pontos méreteket kell adnunk, leírást az elhelyezéshez és tipográfiai vázlatot.

48. ábra

 

Akár egyszerűbb kiadványai, prospektusai, brosúrái a kisebb cégeknek is vannak. Ezek megjelenése, tipográfiája, színvilága összhangban kell, hogy legyen a cég logójával, filozófiájával. Jó érzetet kelt a következetesség. Ahhoz, hogy ez megvalósuljon, már az arculati kézikönyvben ki kell térni bizonyos alapelvekre, amik aztán természetesen egyedileg valósulnak meg.

Itt egy elég alapos, átfogó rendszert láthatunk, amely még kellő rugalmasságot is biztosít, de kitér arra is, hogy például hol használjunk sorkizárt és hol balra zárt szöveget, milyen stílusban formázzuk a táblázatokat a kiadványokban.

49. ábra

 

Sok egyéb mellett ez az arculati kézikönyv már kitér arra is, ami egyre fontosabb, de még nem általános jelenség a műfajban, ez pedig a monitoron való megjelenés. Ez figyelembe vehető weboldal készítésénél, de egyszerű prezentációk megformálásánál is.

Nézzünk bele a Geneva Palexpo arculati kézikönyvébe is:

50. ábra

 

Itt a logó arányait egy négyzethálóra építve követhetjük, de nem csak azt. Egy fontos, és gyakran szükséges, visszatérő elemet is megfigyelhetünk: a logó üres tér igényét. Az arculati kézikönyv kikötheti (és jobb, ha meg is teszi), hogy a logó mekkora környezetébe nem érhet be idegen elem.

Ez ésszerű tiltás, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy megrendelői részről nem ritkán a zsúfolt felületek kialakítása a cél.

51. ábra

 

Egy rendkívül érdekes, átlagosnak egyáltalán nem nevezhető megoldással is találkozhatunk ebben a kézikönyvben. Az alaplogó, amint láttuk négy elvékonyodó sávval véget ér a G betű előtt két kvadráttal. Ám a tervező (kétségkívül a szebb megjelenés érdekében) rugalmassá, interaktívvá teszi az emblémát és a grafikai munkát azzal, hogy megengedi a sávok lapszélig való kihúzását. Nem csak tiltást közölhet tehát az arculati kézikönyv.

52. ábra

 

Pedig néha a tiltások jegyzéke is fontos a kézikönyvben. Van eset, amikor ez a tiltólista lekezelően mondvacsinált, hogy pl. ne színezzük be rózsaszínre, vagy ne torzítsuk nyírással stb., ilyet grafikus nem szokott tenni úgysem. Vannak esetek, mint a fenti ábra is mutatja, amikor viszont indokolt felhívni a figyelmet a logó alkalmazására. Itt például arra kapunk instrukciót, hogy ha eltérő színt kell alkalmaznunk, (mint itt a zöldet) akkor ne erőltessük a vörös alapot, egyszerűen használjuk a negatív változatot, de a másik esetben, amikor valamilyen fénykép a háttér, akkor viszont alkalmazzuk szigorúan. Ezek a tiltások, mint az illusztráció is mutatja, teljesen jogosak.

 

Még több tanulságos arculati kézikönyv tekinthető meg a http://www.cidoc.net/cat_pdf_manuals.html weboldalon.