Az említett kiemelt szövegrészek egymáshoz való viszonya általában a tipográfus hozzáállását tükrözi. Ezekben a műfajokban, mint napilap, magazin, általában nagyobb a szabadsága, mint mondjuk egy könyv tervezése során. A betűkeverésre itt is az általános alapszabály vonatkozik: hasonlót hasonlóval ne! Amikor betűtípust választunk a kiemelt szövegrészeknek, akkor fogadjuk el általános ajánlásként: kevés betűtípust váltogassunk, és a szomszédos szövegrészek egynél több attribútumban különbözzenek egymástól (normál-félkövér, verzál- kurrens, antikva-kurzív stb.).

74. ábra

Az előző oldalon láttuk a 33 THOUGHTS című lap címoldalát, itt vessünk egy pillantást egy belső oldalpárra. Az előbb említettek szerint járt el a tervező, rendkívül visszafogottan bánt a „gyári" fontokkal, méret változik csupán, szín, még kurzívot sem látunk, bár megjegyzendő, hogy a modern stílusú tipográfiára nem is igazán jellemző a használata.

Ahol viszont úgy érezte, hogy „jöhet az extravagancia" ott az igazán egyedi megoldást választotta: kézzel rajzolt betűket használt, ilyen módon izgalmassá, mégsem zavarossá téve a viszonyt az 1-es és a 2-es számmal jelölt címek között

Az oldalakon megjelenő szöveg (az alcím, a líd, a jobb oldali cikk szövege) jellemzően előre zárt.

Ebben a rendben kiemelésként hat a bal oldali cikk sorkizárt megjelenése. Hogy biztosan ne „üssön" arra egyébként is jó megoldás a fogazott keret.