Fogalom volt, hiszen sokáig ez a hajdan oly divatos forma jellemezte a lapokat.

75. ábra

 

Abban, hogy egykor divatos volt, és ma már alig használják, szerepe van a korábban többször is emlegetett tendenciának: az információk átlényegülésének. A zászló képviselt egy bizonyos lineáris rendet: elkezdődik a cikk, majd folyik mindenen át, és egyszer véget ér. Ahogyan a laptervezés mára teljes egészében a modulhálós szisztémát követi, úgy a tipográfia is inkább gondolati egységekben, gondolatcsomagokban fejezi ki önmagát, ez jobban megfelel az információk jellegének, és ennek pedig jobban megfelel a tömbös kialakítás.

Mára általában az újságok kompozíciós rendje át is alakult, elvétve látunk még azért természetesen zászlót is, de valójában a téglalap határolta cikkek az uralkodóak, a tömbök.

76. ábra

 

A cikkek hasábokban való elrendezésében a legkomolyabb problémát a szövegtest összefüggése, annak megszakítása jelenti. Ez a klasszikus példa a líd, a szöveg és egy elhelyezett kép viszonyáról szól.Szerencsétlen megoldás szétszakítani a cikk részeit egymástól. 

A hasábok elrendezésében gyakran kényszerű az ugrás. De fontos figyelembe venni, hogy mindenképpen fedést kell mutatniuk, legalább 4-5 sornyit. A sarkosan elhelyezett képek akkor engedhetők meg, ha különálló cikkhez tartoznak, egyébként mindenképpen zavarják az olvashatóságot.

Fontos alapszabály még a folyamatos függőleges olvasás preferenciája. 

Nézzük meg a következő két ábrát:

77. ábra                                78. ábra

A 77. ábránál egy, a cikk szempontjából bárhol elhelyezhető, de mégis hozzá kötődő fotót helyeztünk el. Az olvasás irányát a számok jelzik: a kép után függőlegesen folytatódik.

A 78. ábrán viszont a szöveghez kapcsolódó táblázat került be az anyagba, ez az eset viszont megtöri a függőleges preferenciát, az olvasás a szomszédos hasábban folytatódik. Ugyanez a helyzet beékelt több hasábos cím, vagy egy hosszú egyenlet esetén.