2.1. A villamos rajzok fajtái
A villamos rajzok az egyes elemek egymáshoz való csatlakoztatása szempontjából az egy, vagy többvonalas kapcsolási rajz csoportba sorolhatók.
A többvonalas rajz az egyes csatlakozási pontokat önálló vonallal köti össze. A bekötésekre a 8. ábra ad felvilágosítást.
8. ábra
A villamos rajzok más felosztás szerint a következők lehetnek:
- funkcionálisak és
- topologikusak
A funkcionális rajzokon az egyes elemek (alkatrészek, részegységek) szimbólumai úgy helyezkednek el, hogy köztük levő funkcionális kapcsolat felismerhető legyen. Ilyen a szokásos kapcsolási rajz.
A topologikus rajzokon az egyes elemek szimbólumai úgy helyezkednek el, hogy az egymáshoz viszonyított rajzbeli helyzetük megfelel az elem tényleges fizikai elhelyezkedésének.
Fő rajzfajták
Egyes villamos szakterületeken speciális rajzfajtákat (dokumentációkat) alkalmaznak. Ha az objektum (villamos berendezés) minden tulajdonsága nem adható meg az ismertetett rajzfajtákkal, akkor más rajzfajták is létrehozhatók, illetve az egyes rajzfajtákat kombinálják. Egyes rajzfajták felhasználási területét egy táblázatban láthatjuk.
|
Rajz keletkezése, felhasználása |
A rajz fajtája
|
A készítéséhez használt rajzfajták |
|
Tervezés |
|
- Tömbvázlat Tömbvázlat, elvi rajz Kapcsolási rajz |
|
Gyártás, kivitelezés |
|
Tervezési fázisban készült dokumentumok |
|
Beállítás, ellenőrzés, üzemeltetés, javítás |
A tervezési és gyártási fázisban használt dokumentumok, szükség szerint. |
|
Gyengeáramú villamos rajzjelek
Az alkatrészek ábrázolásának általános szabályai:
A villamos berendezések egyes elemeit szabványos rajzjelekkel ábrázoljuk. A rajzjelekből felépített összetett egységek (részegységek, funkcionális elemek) funkcionálisan kapcsolódó alkatrészeit koncentráltan (a. ábra), elszórtan (b.) vagy félig elszórtan (c.) ábrázolhatjuk. Koncentrált ábrázolásban az alkatrész összes alkotó eleme (rajzjele) együtt van függetlenül a kapcsolásban betöltött szerepétől. Az elszórt ábrázolásban az alkotó elemek egy része azon a helyen van, ahol a hatását kifejti, de más alkotó elemek máshol is lehetnek (pl. jelfogó érintkezők). A mechanikai kapcsolatot szaggatott vonallal ábrázoljuk. A fentiekre példát a 9. ábrán láthatunk
9. ábra