Az ügyfél remélhetőleg azért megy a kölcsönzőbe, mert kölcsönözni szeretne.

15. ábra

A diagramon a kezdőállapotot (initial) és a befejező állapotot (final state) is feltüntetjük. A folyamat lépései közötti átmenetet (transition) nyilak jelölik. A nyilak iránya az időbeli egymásutániságot mutatja.

Az első lépés, hogy az ügyintéző elkéri az ügyfél tagsági kártyáját, és a kártyaazonosító bevitelével elindítja a kölcsönzési folyamatot. Ehhez a lépéshez tartozik az is, hogyha nincs ott a kártya, akkor megkeresi az ügyintéző az ügyfelet a rendszerben. Nevezzük ezt a tevékenységmodult (action state) kártyabekérésnek!

16. ábra

A tevékenységlépéseket a diagramon lekerekített téglalapok jelölik.

Az imént leírt első lépés eredményeképpen az is kiderülhet, hogy az ügyfél nem rendelkezik kölcsönzői tagsággal. Ha így van, az egész más tevékenységeket von maga után, mint a sikeres belépés a rendszerbe. Egy folyamat leírásában az ilyen döntési helyzeteket (tag vagy nem tag) elágazásnak (junction) nevezzük.

17. ábra

A diagramon az elágazást rombusszal jelöljük. A rombusz csúcsaiból kiinduló nyilakon őrszemeket (guard) helyezünk el, melyek meghatározzák, melyik ágon kell továbbhaladni. Az őrszemek egymást kizáró feltételek, melyeket szögletes zárójelek közé írunk.

Amennyiben ügyfelünk már tagja a kölcsönzőnek, akkor következhet a kintlévőségek nevű tevékenységszakasz, azaz a rendszer nyilvántartása alapján a nála lévő kölcsöntárgyak számbavétele. Ennek során az ügyfél bizonyos kölcsöntárgyakat visszaad, másoknak meghosszabbítja a kölcsönzését, és netán szembe kell nézni azzal a szomorú ténnyel, hogy közülük némelyeket elvesztett, vagy nem megfelelő állapotban hozott vissza. Természetesen az itt keletkezett információkat az ügyintéző a rendszerben rögzíti.

Ha pedig az ügyfél még nem tag, jöhet a beiratkozás.

A kintlévőségek számbavétele egy újabb döntéshez is szolgáltat információt: kap-e lehetőséget további tárgyak kölcsönzésére ügyfelünk. Ha igen, akkor ugyanaz következik, mint ami a beiratkozás után (csatlakozik a két ág), ha nem, akkor tájékoztatást kell adni erről az ügyfélnek.

És akkor mi következik az összecsatlakozott ágakon, és mi a tájékoztatás után? Nem is folytatjuk tovább a kölcsönzési folyamat szöveges leírását, hiszen ezt mind megfogalmazni, mind egy ilyen szöveget értelmezni nagyon körülményes. Az alábbi ábra jól szemlélteti a tevékenység-diagram jelentőségét, mármint hogy a tevékenységek több ágra szakadó, majd itt-ott újracsatlakozó menetét grafikusan jóval áttekinthetőbben lehet szemléltetni.

18. ábra

A tevékenység-diagramon jól követhető az egyes tevékenységlépések egymásután következése.