Ebben a fejezetben a relációs adatmodell matematikai értelmezését illetve szabványos leírását adjuk meg. Innen kezdve a relációt táblának fogjuk nevezni. Figyeljük meg, hogy a táblát nemcsak nevével, hanem szerkezetével kell megadni.

Az egyedet egy táblázattal adjuk meg.

A táblázat oszlopai a tulajdonságok.

Például Személyeket kívánunk tárolni nevükkel, születési dátumukkal és aktuális lakhelyükkel egy táblázatban. A sorok felvitelkor automatikus sorszámot kapnak.

		név	szüldát	lakhely
1		Aba Tamás	68. 01. 03	Sarkad
2		Varga Péter	27. 03.12	Pécs
3		Varga Károly	88. 08.22	Battonya

Reláció: a tulajdonsághalmazok Descartes-szorzatának részhalmaza.

Mivel minden tulajdonság egy halmaz, azok Descartes-szorzatának egy részhalmaza valójában a táblázat. Mivel a matematikában az ilyen szorzatok részhalmazát relációnak nevezik, a modell erről kapta a nevét.

 

 

Magyarázatként a reláció matematikai értelmezéséről:

Vegyünk 2 halmazt, képezzük azok Descartes-szorzatát, majd vegyük annak egy részhalmazát (azaz matematikailag egy relációt):

NÉV = {K,L,B, M}
KOR = {21,16,35}
NÉV x KOR =
{ [K,21], [K,16], [K,35], [L,21], [L,16], [L,35], [B,21], [B,16], [B,35], [M,21], [M,16], [M,35] }
RELA1 = { [K,35], [L,21], [M,21] }
RELA1 Í NÉV x KOR

 

A tábla tehát a reláció (R), melynek oszlopai az attribútumok, sorai a rekordok.

A relációs adatbázis rövid jelölése: R {A₁, A₂, ..., A_n}

ahol R a reláció neve, A_i pedig az i. attribútum.

Legyen : A = {A₁,A₂,...,A_n} a tábla attribútumainak halmaza.

 

A fenti példa relációja tehát: SZEMÉLY {név, szüldát, lakhely}

Tekintsük az alábbi hétköznapi bizonylatot:

Minta

2. ábra

Ha az ilyen rendelési bizonylatok nyilvántartását szeretnénk megvalósítani, akkor az ügyvitelt figyelembe véve a következő fontos dolgot kell figyelembe vennünk:

• minden bizonylat kap beérkezéskor egy rendelési számot (rendszám)
• egy vevő több rendelést is küldhet, tehát vevőkóddal érdemes ellátni (vkód)

 

A kiindulási reláció, mely pillanatnyilag a nyilvántartásunk adatbázisa:

RENDELÉS {rendszám, vkód, vevőnév, vevőcím, kelt, határidő, cikkszám, cikknév, egysár, rendmenny, összérték}

 

Természetesen azonnal látjuk, hogy a táblázat redundáns adatokat tartalmaz;

• egy vevő több törzsadata (vevőnév, vevőcím) minden bizonylat alkalmával tárolódik
• egy bizonylat fej- és lábléc-adatai (vevő, kelt, határidő és összérték) minden tétel alkalmával tárolódnak
• egy cikk több törzsadata annyiszor tárolódik, ahány bizonylaton megrendelték

A továbbiakban arra törekszünk, hogy ezt a redundanciát megszüntessük.

reláció, relációs adatmodell, reláció szabványos megadása, redundancia