A következő fázisa a kötésszerelésnek a kötések becsomagolása és lezárása. A szimmetrikus kábeleknél, ahol egy kötéslezáró egységbe akár száznál több kötést is elhelyeztek, ügyelni kellett arra, hogy elférjenek. Ezért az érnégyeseket (érnégyes csoportokat) egymástól eltolva „osztásban" kötötték, ezzel a kötés hosszabb, de karcsúbb lett.

38. ábra
Osztásos kötés

Az ólomköpenyű kábelek kötését ólomhüvely felforrasztásával zárták le. Az ólomhüvely lehetett egy-, vagy kétrészes.

39. ábra
Ólomhüvely

A hüvelyt két helyen pontforrasztással rögzítik, majd a hosszanti forrasztási varratot készítik el benzinlámpa segítségével. Végül az ólomhüvelyt a kábelköpenyre rögzítik. Nagyon fontos a légmentes lezárása a kötőhüvelynek, mert a legkisebb résen is az akna levegőjének nedvességtartama, vagy az aknában levő víz a kötésbe behatolhat. A régebbi kötéseknél ezért a megszerelt kábelszakaszokat száraz sűrített levegővel nyomás alá helyezték. Ez egyrészt meggátolta a „víz beszivárgását", másrészt ellenőrizni lehetett ezáltal a kötés minőségét is. Fontosabb kábelszakaszokat sűrített levegővel folyamatosan figyelték, ez a túlnyomásos kábelvédelem. Ma már nem szerelnek ólomköpenyű kábeleket.

Műanyagköpenyű kábelek kötésének lezárására több módszert is alkalmaznak. A kisegységű kábelek lezárása legtöbbször hőre zsugorodó műanyagcsővel, azaz zsugorcsővel vagy zsugormandzsettával történik. A zsugorcső belső felületére tömítő-ragasztó anyagot visznek fel, a külső felületére hőjelző festést és jelzéseket helyeznek el. A zsugorcsövet még a kábelszerelés előtt az egyik kábelre feltolják. Amikor a kötés elkészült, leellenőrizték, a zsugorcsövet a kötésre rátolják. A zsugorcső a kötésen mindkét oldalon legalább 10-10 cm-rel túlnyúlik.

Benzinlámpa- vagy propán-bután lámpa lángjával a csövet óvatosan melegítve, a cső kb. 140°C -on elkezd zsugorodni és ráfeszül a kötésre és a kábelre. A ragasztó lezárja a kábel és a zsugorcső közötti felületet. A zsugorítást a zsugorcső közepén kezdik, körkörösen, egyenletesen melegítve és a cső egyik vége felé lassan haladva.

A zsugorcső és a tömítő-ragasztó anyag a kötést tökéletesen lezárja. A hőjelző festés a megfelelő hőmérséklet elérésekor elfeketedik, ezzel jelzi a szerelőnek, hogy a zsugorhőmérsékletet elérte. A zsugormandzsetta egy kapoccsal csőformára összezárható zsugorlemez, melyet a zsugorcsőhöz hasonlóan gyártanak. Ezt ráborítják a már kész kötésre, a kapoccsal összezárják és a kötésre rázsugorítják. A zsugormandzsettát alkalmazzák a felbontott kötések ismételt lezárásához is. Elágazó kötésnél az elágazó kábelek közti rést tömítő ragasztó anyaggal töltik ki.

40. ábra
Zsugormandzsettás kötéslezárás

A műanyag kábelek másik kötéslezáró technikája a mechanikai kötéslezárás. Ehhez cső formájú, több elemből összerakható, egymással és a kábelköpennyel jól tömíthető műanyag idomokat használnak. Az idomok összezárásához tömítő szalagot, tömítő zsinórt használnak. Az utóbbi években ezek a kötések olyan tömítéssel készülnek, hogy többször felbonthatók és lezárhatók a tömítő zsinórok és szalagok cseréje nélkül. Egyik fajtája az UC-kötésszerelvény család. Ez egyaránt alkalmas egyenes vagy elágazó, ólom- és műanyagköpenyű kábelek lezárására. Elhelyezhető kábelaknában, kábelfolyosón, közvetlenül a földben valamint légkábeles vonalon az oszlopon is. Különböző méretben és kivitelben, mindig az adott célnak megfelelően alkalmazzák.

41. ábra
UC műanyag kötéslezáró egység