Szerszámok, eszközök a számítógép szereléséhez

Az asztali számítógépek egyszerűen összeállítható berendezések, sok szerszámot nem igényelnek.

De mint minden mikroelektronikai berendezés, a számítógép egyes alkatrészei is igen érzékenyek az elektrosztatikus feltöltődésre, s főleg a felgyülemlett töltés kisülése közben induló áramimpulzusokra. Ezért szükségünk lesz egy antisztatikus csuklópántra.

Ennek használata igen egyszerű: a pántot kényelmesen, de fixen rögzítve a karunkon a csatlakozó vezeték végén lévő csipeszt (létezik más csatlakoztatási mód is) a szerelendő számítógép házának egy fémes részéhez biztonságosan rögzítjük. Használat közben ügyeljünk rá, hogy ne essen le a rögzítő csipesz (rendszerint lerántani szoktuk mozgás közben), ám leesése közvetlen veszélyt nem jelent, csatlakoztassuk ismét, amint lehetőségünk van rá a munkafázisok között.

Néhány kéziszerszám szükséges a szerelés elvégzéséhez. A számítógépekben szinte kizárólag kereszthornyú csavarokat alkalmaznak az egyes részegységek rögzítésére. Így ilyen csavarhúzót (Philips fejű) használunk. Előfordul egyes gyártók esetében (pl.: HP), hogy speciális fejkialakítású (pl.: torx, hatlapfejű, imbusz) csavarokat alkalmaznak, készüljünk föl rá a szükséges méretben. Ha nagy mennyiségben végzünk szerelést, használhatunk a megfelelő bitfejjel felszerelt akkumulátoros csavarozó gépet is.

Az összeszereléshez szükségünk lehet még a következőkre, készítsük elő ezeket is:

• erős fényű lámpa, kézilámpa;
• nagyító;
• csipeszek;
• fogók (lapos, kúpos, oldalcsípő);
• vezetékkötegelő és szigetelő szalag is szükséges lehet.

Az összeszerelés során aligha lesz rá szükségünk, de a karbantartás eszközeként feltétlenül:

• porecset;
• sűrített levegős palack (vagy nagy nyomású levegőforrás, pl.: kompresszor);
• porszívó berendezés (állítható szíváserősséggel);
• kontakt spray;
• univerzális multiméter mérőzsinórokkal.

Munkavédelmi tudnivalók elektromos berendezések szerelése esetén

A számítógép összeszerelését feszültségmentes állapotban végezzük. Így áramütésnek nem vagyunk kitéve.

Azonban az összeszerelést követő próbaüzem, egyes perifériás eszközök csatlakoztatása, illetve a későbbi karbantartás alatt a készülék(ek) már a hálózati 230V-os, 50Hz-es váltakozó feszültség alatt üzemelnek. Ez életveszélyes helyzeteket teremthet!

A legfontosabb szabályok:

• feszültség alatt végzendő munkát csak arra kiképzett személy folytathat, a képzést dokumentálni kell;
• feszültség alatti munkavégzés egyedül nem végezhető, segítő személy jelenléte szükséges a munkavégzés helyszínén.

Áramütés esetén úgy kell eltávolítani az áramkörbe került személyt, hogy a segítő maga ne kaphasson áramütést. Ennek legegyszerűbb módja az elektromos berendezés áramellátásának megszüntetése (kapcsoljuk le a kismegszakítót, kapcsoljuk le a kapcsolótábla főkapcsolóját, vagy a készülék (hosszabbító) villásdugóját húzzuk ki a konnektorból). Ám ne a készülék kikapcsoló gombjával bíbelődjünk, hisz az rendszerint nem szakít meg semmilyen áramkört, csupán készenléti üzemmódot vezényel. Ráadásul veszélyes közelségbe kerülünk a balesetet szenvedett személyhez, s magunk is áldozattá válhatunk.

Az elektromos balesetek mellett mechanikai sérülések is érhetnek bennünket. A csavarhúzó helyes tartásával, használatával, az egyes éles fém alkatrészek (pl.: sorjás szél) megfelelő elővigyázatosságú kezelésével ezek a veszélyek csökkenthetők.

Amennyiben a kellő óvatosság mellett mégis baleset következne be, szükség szerint elsősegélyt kell nyújtanunk az arra rászoruló társunknak. Ha indokolt (a baleset jellege, a sérült állapota indokolja, vagy jogszabály ezt kötelezővé teszi), értesítsük a mentőket, illetve a munkahelyi vezetőt, aki gondoskodik a további teendőkről, a baleseti jegyzőkönyv felvételéről.

Tanuljunk mások balesetéből, hogy sajátunkat elkerülhessük!