4.5 Összefoglalás
Az épületen belüli illetve egymáshoz közel álló épületek közötti információátvitel leggyakrabban alkalmazott kábeleinek típusait ismertük meg ebben a fejezetben.
A sodrott érpár (Twisted Pair): két szigetelt, egymásra spirálisan felcsavart rézvezeték. Előnye, hogy zavarsugárzása alacsony és kicsi az áthallás.
Fizikai kialakításuk szerint is két fő csoportba sorolható, fali- és lengőkábelekre.
Fali (Solid) kábelek jellemzői:
- Fix telepítésre alkalmas, falon belül vagy kábelcsatornában;
- A kábel rézvezetői tömör szerkezetűek;
- A kábel merev szerkezetű, kevésbé hajlékony;
- A lengőkábelnél jobb elektronikai paraméterek;
- A teljes csatornában max. 90 m hosszban telepíthető.
Lengőkábel (Patch) jellemzői:
- Mobil használatra alkalmas (pl. mérésekre);
- Jobban ellenáll a hajlító igénybevételnek;
- A kábel rézvezetői elemi szálakból sodrottak, könnyebb súly;
- Gyakori csatlakoztatásra kifejlesztett elemek;
- Maximum 10 m hosszan telepíthető.
Főbb szerkezeti változatai:
- Árnyékolatlan sodrott érpár (Unshielded Twisted Pair, UTP);
- Fóliázott sodrott érpár (Folied Twisted Pair, FTP);
- Árnyékolt, fóliázott sodrott érpár (Shielded Folied Twisted Pair, SFTP);
- Érpáranként árnyékolt sodrott érpár (Pair Insulated Metal Folied, PIMF vagy S-STP).
A különböző szerkezeti kialakítású kábeleket nemzetközi szabványnak megfelelő ún. kategóriákba (CAT 1-7) sorolják. A magasabb kategória jobb átviteltechnikai paramétereket (pl. kisebb csillapítás, nagyobb sávszélesség) jelent.
Koaxiális kábeleket épületeken belül a kábeltelevíziós fejállomás berendezéseinek összekapcsolására és az előfizetők épületen belüli bekötésére használnak 75 Ω-os hullámimpedanciával.
A beltéri kábelek kiépítésénél nagyon ügyelni kell a kábelek hajlítási sugarára. A minimális hajlítási sugárnál kisebb ívben hajlított kábelben a belső vezető és az árnyékolás közötti távolság lecsökken, ezért a kapacitás megnő. Ez megnöveli a káros reflexió mértékét.
Mérésekhez, berendezések összekapcsolásához 50 Ω-os hullámimpedanciájú koaxiális kábeleket használunk, általában néhány méter hosszúak és csatlakozókkal vannak felszerelve.
A beltéri optikai kábeleknél már nem a különböző környezeti hatásoktól kell védeni a kábelt, hanem a könnyű kiépíthetőség a cél.
A berendezéseket összekötő kábelek a switchkábelek (kapcsolókábelek). Lehetnek védőcsöves vagy hornyos szerkezetűek.
Patchkábelnek a mindkét végén csatlakozóval szerelt, egyetlen optikai szálat tartalmazó kábelt nevezzük.
A pigtail csak az egyik felén van csatlakozóval szerelve, a másik végét közvetlenül a kifejtett kábelhez hegesztik.
Új technológia a teljesen műanyag alapú optikai szál. Előny az egyszerűbb szerelhetőség, de nagyobb a csillapítása és kisebb az átvitel kapacitása.