A hagyományos nyomóforma készítés technológiai lépései a nyomtatandó (digitális) anyag elkészülése után a következők: filmeredeti készítése, montírozás, lemezmásolás.

A grafikus a jóváhagyott anyagból post scriptet írt, ezen az univerzális nyelven elkészített fájl a levilágítóba került, az ott elkészült filmanyag a montírozóhoz, aki a filmeket elrendezte és összeállította a nyomólemez méretéhez igazodva.

A CTP (computer to plate) rendszerekben ezzel szemben a digitális anyagból a filmeredeti kiiktatásával közvetlenül a nyomtatásra alkalmas ofszetlemezt állítják elő. Ez a technológia a hagyományos eljárással szemben lényegesen rövidebb, a film kiiktatása pedig mind gazdasági, mind pedig környezetvédelmi szempontból előnyös.

A filmmel kapcsolatos műveletek kiiktatása miatt elmarad a kézi montírozás, valamint megszűnik a filmnek az ofszetlemezre történő másolása. A film levilágítása helyett belép viszont az ofszetlemez levilágítása, elmarad a film előhívás, megmarad viszont - ha megváltozott formában is - a lemez előhívása. A proof készítés módja, (a proof egyedi próbanyomat a készülő anyagról) a folyamatban elfoglalt helye és bizonyos mértékig a szerepe is megváltozik. A fent említett technológiai változások következménye, hogy az ofszetlemez készítés - amely eddig a nyomdák privilégiuma volt - átkerülhet a grafikai stúdiók tevékenységi körébe.

Az egyszerűsített folyamat a szöveges és képi anyag számítógépbe vitelével kezdődik. Amikor a számítógépben összeáll a grafikus és az operátor véleménye szerinti korrekt anyag, akkor erről próbanyomat (proof) készül. A proof készítése az első olyan lépés, ahol komoly változás történt a hagyományos analóg technológiához képest. Mivel a CTP technológia esetében film nem készül, ezért a hagyományos proof-készítő eljárások nem alkalmazhatók. Az itt alkalmazott digitális eljárások közvetlenül a digitális információból állítják elő a próbanyomatot.