A helyközi tranzithálózat - mint az előző egységben látható volt - többrétegű. Ennek megfelelően a fizikai megvalósítása is több szinten történt. A nemzetközi és a szekunder sík csomópontjai szövevényes módon vannak egymással összekötve. Ez azt jelenti, hogy mindegyik központ mindegyikkel közvetlen kapcsolatban áll. Ha tehát meghibásodik bármelyik átviteli út, nagyon könnyen választható kerülő irány.

Ez a hálózat teljes mértékig optikai hálózat, régebben mikrohullámú összeköttetések, szakaszok is voltak benne, de ma már ezeket legfeljebb tartaléknak lehet alkalmazni. Az átviteli kapacitása 2,5 Gbit/s szinkron rendszeren keresztül, de egyes szakaszokon ezt a kapacitást 10 Gbit/s-ra növelték. További kapacitásnövekedést jelentett a WDM rendszer bevezetése, melyen már maximálisan 24 csatornán lehet egyszerre ilyen 10 Gbit/s-os jeleket továbbítani.

Kevésbé nagy kapacitású a primer sík, mely „csak" 622 Mbit/s-os. A 45 primer központot összekötő optikai hálózat gyűrűs struktúrájú, 6 gyűrűre vannak felfűzve, a központok és mindegyik gyűrű legalább két ponton csatlakozik a szekunder síkhoz. Ennek oka, hogy meghibásodás esetén is bármely csomópont elérhető legyen.

A primer körzethálózatok, az egy primerhez tartozó tápterület, szintén optikai, de struktúrájában - a gyűrűs kiépítés mellett - itt már megtalálhatók leágazások, illetve csillag topológia is. Kapacitására leginkább a 155 Mbit/s jellemző, de egyes esetekben ennél nagyobb átviteli kapacitás is megtalálható.

Az előfizetői hálózatokról a következő részben lesz szó.