1.1 Mágneses tér létrehozása
Állandó mágnes segítségével
1. ábra
A mágnesnek azt a részét, ahol a kölcsönhatás a legerősebb (az indukcióvonalak a legsűrűbbek) mágneses pólusnak nevezzük. Az indukcióvonalak az északival (É) jelzett pólusból indulva a téren át a déli (D) pólus felé haladnak, majd a mágnes belsejében záródnak. A két pólus között mindig található egy hely, ahol mágneses kölcsönhatás nem tapasztalható. Ez a semleges vonal (2. ábra).
Az állandó mágnes tere
A mágneses pólusok az elektromos töltésekkel ellentétben mindig csak együtt léteznek. Az északi pólus nem létezik a déli nélkül és fordítva.
Az egynemű mágneses pólusok taszítják, a különneműek vonzzák egymást (3. ábra)
3. ábra
A Földnek is van mágneses tere, ezt a belsejében levő töltéshordozók mozgása okozza (4. ábra)
4. ábra
Árammal létrehozott terek
Vezeték mágneses tere:
Egy vezetékben folyó áram maga körül mágneses teret hoz létre. Ha az áram tőlem távolodik egy x-el jelölöm, ha felém tart, egy ponttal (5. ábra).
5. ábra
Az irányok jelölése
A mágneses indukcióvonalak irányát kétféle módszer segítségével is meghatározhatjuk. Az egyik a jobbkéz szabály, mely szerint, ha hüvelykujjunk az áram irányába mutat, a többi begörbített ujj mutatja a tér irányát (6 ábra).
6. ábra
Egyenes vezetők mágneses tere
A másik a fúrószabály, mely szerint, ha a fúró haladási iránya megegyezik az áram irányával, a forgás iránya adja az indukcióvonalak irányát (7 ábra).
7. ábra
A csavar szabály értelmezése
Ezzel magyarázható az a tény is, hogy azonos áramirányú vezetékek vonzzák, az ellentétesek taszítják egymást (8 ábra).
8. ábra
Azonos (a) és ellentétes áram irányú (b) vezetők mágneses tere
Magyarázat: a két vezeték közti térben, az indukcióvonalak gyengítik, illetve erősítik egymást
Tekercs mágneses tere:
Egymenetű tekercs esetén, mivel az áramirányok a menet egymással szembeni részein ellentétesek, belül erősebb tér alakul ki. Többmenetű tekercseknél az egyes menetek mágneses terei összeadódnak és egy viszonylag erős homogén mágneses teret lehet létrehozni így (9. ábra).
9. ábra
Egymenetes tekercs (a) és szolenoid (b) tere