A megoldást egy merőben új szemlélet kialakulása adja, miszerint magát a valós világot a kell minél hűebben leírni, modellezni. Az emberi észleléshez hasonlóan kell eljárni a körülöttünk lévő világ dolgainak, és történéseinek leírásakor. A tárgyaknak vannak - sok esetben számszerűsíthető - adatokkal leírható jellemzői (pl.: egy autó neve, teljesítménye, színe, hengerűrtartalma), és ugyanezek a tárgyak bizonyos helyzetekre reagálnak valahogyan, azaz jellemző rájuk egy adott helyzetben mutatott viselkedésük (az autó példánál maradva: motor jár, elindul, megáll, stb.) is. Az emberi gondolkodás absztrakciós képességét és felfogását is érdemes a modellezésbe építeni, amivel a különböző tárgyak közti összefüggést és különbséget, halmazokat is tudunk értelmezni. Az autó példánál maradva, egy konkrét autó típus besorolható az adott autógyár termékei közé, ami besorolható pl. a benzin üzemű autók közé, ami a személygépkocsi, gépjármű, jármű fogalmi kategóriákba. Ezzel a szemlélettel kimondhatjuk bármely autó típusról, hogy fogalmilag a járműből származtatható objektum. A jármű azon képessége, hogy tárgyakat, embereket lehet vele szállítani érvényes bármely autóra is.

A tárgyak adataikkal és jellemzőikkel történő leírásával analóg módon definiálhatjuk az új szemlélet szerint kialakult objektum-orientált modell alapegységét, az objektumot. Amikor tehát egy objektumot deklarálunk, akkor a szerkezetét írjuk le a tulajdonságait (attribútum) meghatározó adatokkal, illetve azokkal az eljárásokkal (metódus), amelyek megvalósítják az objektum viselkedését.

6. ábra
az objektumok felépítése