2.4 A gazdasági társaságokról

A gazdasági társaságokról


A gazdasági társaságokkal kapcsolatos jogi szabályokat az 1997. évi CXLIV. törvényben találhatjuk meg.
A törvény célja, hogy korszerű jogi keretek biztosításával segítse elő a piacgazdaság Magyarországon való megszilárdulását, a nemzetgazdaság jövedelemtermelő képességének emelkedését, a vállalkozások megerősödését, valamint az Európai Közösségnek e jogterületre vonatkozó irányelveivel való jogharmonizáció megteremtését.

Társasági formák:
Korlátlan felelősségű társaságok (jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok):
  • Közkereseti társaság /kkt./
  • Betéti társaság /bt./
Korlátozott felelősségű társaságok (jogi személy):
  • Közös vállalat /kv./
  • Korlátolt felelősségű társaság /kft./
  • Részvénytársaság /rt./

Részletesebben a korlátolt felelősségű társaság és a betéti társaság jellemzőit mutatjuk be.



Korlátolt felelősségű társaság /kft./

Olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével (jegyzett tőkével) alakul, és amelynél a tag kötelezettsége a társasággal szemben csak törzsbetétének szolgáltatására és a társasági szerződésben esetleg megállapított egyéb vagyoni hozzájárulásra terjed ki. A társaság kötelezettségeiért - e törvényben meghatározott kivétellel - a tag nem felel.
A korlátolt felelősségű társaság elnevezést - vagy annak "kft." rövidítését - a társaság cégszövegében fel kell tüntetni.

Korlátolt felelősségű társaság alapításához közjegyző által írásba foglalt vagy ügyvéd által ellenjegyzett társasági szerződés szükséges.

A társasági szerződésben (alapító okiratban, alapszabályban) meg kell határozni
  • a gazdasági társaság cégnevét és székhelyét
  • a gazdasági társaság tagjait, nevük (cégnevük) és lakóhelyük (székhelyük) - kivéve az alapszabályban a részvényesek - feltüntetésével
  • a gazdasági társaság tevékenységi körét
  • a társaság jegyzett tőkéjét, a jegyzett tőke (a tagok vagyoni hozzájárulása) rendelkezésre bocsátásának módját és idejét
  • a cégjegyzés módját
  • a vezető tisztségviselők nevét, lakóhelyét
  • a gazdasági társaság időtartamát, ha a társaságot határozott időre alapítják
  • a törzstőke és az egyes tagok törzsbetéteinek mértékét
  • a teljes egészében be nem fizetett pénzbetétek befizetésének módját és esedékességét
  • a szavazati jog mértékét
  • az első ügyvezetőt, több ügyvezető esetén a képviselet módját a cégjegyzés módját;
  • felügyelő bizottság kötelező létrehozása esetén az első felügyelő bizottság tagjait;
  • könyvvizsgáló kötelező választása esetén az első könyvvizsgáló személyét
  • a megismételt taggyűlés összehívásának rendjét
  • a nem pénzbeli betéteket és azok értékét
  • a tagokat terhelő egyéb vagyoni értékű szolgáltatásokat (mellékszolgáltatás), azok feltételeit és a mellékszolgáltatás nem vagy nem megfelelő teljesítése esetén fizetendő kötbér mértékét
  • a taggyűlés feljogosításáról pótbefizetés előírására és feltételeinek meghatározásáról
  • az üzletrész átruházhatóságának kizárását vagy annak korlátozását
  • az adózott eredmény felosztását és a társaság megszűnése esetén a tagoknak járó részesedés mértékét, ha ezek számítási módja eltér a törzsbetétek arányától
  • valamennyi tag feljogosításáról az ügyvezetésre és a képviseletre
  • az ügyvezetők képviseleti jogának korlátozását
  • felügyelő bizottság létrehozása esetén az első felügyelő bizottság tagjainak kijelölését
  • könyvvizsgáló választása esetén az első könyvvizsgáló kijelöléséről
  • a törzstőke emelés esetén az elsőbbségi jog gyakorlásának módjáról.

A minimális törzstőke összege 3 millió Ft, a pénzbetét összege nem lehet kevesebb, mint a törzstőke 30%-a és 1 millió Ft



Betéti társaság /bt./
A betéti társaság létesítésére irányuló társasági szerződéssel a társaság tagjai üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására vállalnak kötelezettséget oly módon, hogy legalább egy tag (beltag) felelőssége a tagsági vagyon által nem fedezett kötelezettségekért korlátlan és a többi beltaggal egyetemleges, míg legalább egy másik tag (kültag) csak a társasági szerződésben vállalt vagyoni betétje szolgáltatására köteles, a társaság kötelezettségeiért azonban - e törvényben meghatározott kivétellel - nem felel.
A kültag a társaság üzletvezetésére és képviseletére nem jogosult.
A tagok taggyűlés tevékenységében azonban a kültag is részt vesz.
A beltaggal azonos módon felel a kültag, ha neve szerepel a társaság cégnevében.

A betéti társaság elnevezést - vagy annak "bt" rövidítését - a társaság cégszövegében fel kell tüntetni.

A társasági szerződésben (alapító okiratban, alapszabályban) meg kell határozni
  • a gazdasági társaság cégnevét és székhelyét
  • a gazdasági társaság tagjait, nevük (cégnevük) és lakóhelyük (székhelyük) - kivéve az alapszabályban a részvényesek - feltüntetésével
  • a gazdasági társaság tevékenységi körét
  • a társaság jegyzett tőkéjét, a jegyzett tőke (a tagok vagyoni hozzájárulása) rendelkezésre bocsátásának módját és idejét
  • a cégjegyzés módját
  • a vezető tisztségviselők nevét, lakóhelyét
  • a gazdasági társaság időtartamát, ha a társaságot határozott időre alapítják
  • a társasági szerződésben meg kell határozni a tagok által vállalt személyes közreműködés módját, tartalmát és a taggyűlés működésének szabályait.

« Előző | Következő »