Az impedancia fogalma

Az áramkorlátozó hatást jellemző mennyiség általános megnevezésére az impedancia kifejezést használjuk. Jele: Z.

Az értelmezés tehát változatlan: az áramkör valamely szakaszának áramkorlátozó hatását az illető szakasz impedanciájának nevezzük, és nagyságát a szakasz végpontjai között mérhető feszültség és áram effektív értékének hányadosával adjuk meg. Mértékegysége , a mértékegység elnevezése ohm.

A vezetőképesség általános megnevezése: admittancia. Jelölése: Y, mértékegysége a Siemens(S).

Az R jelölés tehát ezután csak olyan impedanciát jelent, amelyet kizárólag fogyasztó kölcsönhatás hoz létre. Megkülönböztető elnevezése rezisztencia vagy ohmos ellenállás.

Az induktivitás vagy kapacitás által képviselt impedanciát kizárólag olyan kölcsönhatás hozza létre, amely nem jár energiafogyasztással. Az ilyen impedanciát megkülönböztetésül X betűvel jelöljük, és reaktanciának nevezzük (89 ábra).

89. ábra
Impedancia jellemzése

• Nagysága - A rajta mérhető feszültség és áram effektív értékének a hányadosa.
• Szöge - Az a fázistolás, melyet a rákapcsolt feszültség és a rajta folyó áram között létesít. Pozitív az impedancia szöge, ha a feszültség siet az áramhoz képest, ellenkező esetben negatív a szög.

A vezetőképességeket így jelöljük: (admittancia, váltakozó áramú vezetőképesség), (konduktancia vagy ohmos vezetőképesség), (szuszceptancia, induktív vagy kapacitív vezetőképesség).

Mintapélda:

Az áramkör két pontja között mérjük: U = 18 V, I = 2 A; a feszültség periódusidővel késik. Mekkora a két pont közötti impedancia és admittancia? Ábrázoljuk őket vektorosan is!

90. ábra