Bár a lézernyomtatók minősége igen jó, szabad szemmel folyamatos vonalú kör megrajzolása esetén sem érzünk minőségi problémát, ám műszaki ábrázolások megrajzolásánál komoly akadályba ütközünk: egy-egy rajz mérete legfeljebb A/3-as lehet. Pedig azok akár az A/0-ig terjedő méretet is igényelhetnek.

Erre a célra - a nyomtatókat szinte megelőzve - alkották meg a rajzgépeket (plotter). Szerkezetük két féle lehet:

• forgódobos
• síkasztalos

52.  ábra Síkasztalos plotter

Az elv mindkét esetben ugyanaz: egy befogott rajzeszközt folyamatosan mozgatva alkotja meg a - főleg vektorgrafikai alapú - rajzot a berendezés. A különbség a két kivitel között az, hogy míg a forgódobos kivitel esetében a papír egyik irányú mozgását a dob forgása adja, a másikat a dob tengelyével párhuzamos sínen futó toll valósítja meg, addig a síkasztalos típusnál az álló papír fölött két, egymásra merőlegesen elhelyezett sínrendszer (és a metszéspontjukba rögzített rajzeszköz) segítségével készül a rajz.

A plotterek képesek automatikusan rajzeszközt cserélni az erre előkészített tárból, bár e készlet nem túl nagy. Ez szolgálhat a színek, illetve a különböző vonalvastagságú, jellegű rajzeszközök befogására.

A készülék kiegészíthető vágókéssel is, így készülnek a lépten-nyomon látható matricázások is.

A kiváló minőség, a több színű rajz készítése, a terjedelmes méretű papírok használata előny, ám hátrány is bőven akad:

• vonalas rajzok készítésére alkalmas, a „festett" területek előállítása költséges, időigényes, s nem veszi fel a versenyt a tintasugaras, vagy a lézer nyomatokkal;
• csak több színű, s nem színes rajzok állíthatók elő;
• igen lassú;
• beszerzési és üzemeltetési költsége is magas.