A szerződések megszűnésének rendszerinti esete az, ha a felek a szerződést tartalmának megfelelően teljesítik. Előfordulhat azonban, hogy a szerződés teljesítés nélkül szűnik meg. Ez bekövetkezhet a felek akaratából szerződéssel vagy egyoldalú nyilatkozattal, bírósági, hatósági határozat révén és egyéb okból (pl. halál, lehetetlenülés) is. Az alábbiakban ezeket a szerződést megszüntető nyilatkozatokat és okokat vesszük végig.

Megszüntető és felbontó szerződés

A felek a szerződést közös megegyezéssel megszüntethetik vagy felbonthatják. Ha jogszabály vagy a felek megállapodása a szerződés érvényességét megszabott alakhoz köti, az ilyen alakban kötött szerződés megszüntetése vagy felbontása is csak a megszabott alakban érvényes.

• A szerződés megszüntetése azt jelenti, hogy a szerződés a jövőre nézve szűnik meg, és a felek további szolgáltatásokkal nem tartoznak. A megszűnés előtt már nyújtott szolgáltatás pénzbeli ellenértékét meg kell fizetni, amennyiben pedig a már teljesített pénzbeli szolgáltatásnak megfelelő ellenszolgáltatást a másik fél még nem teljesítette, a pénzbeli szolgáltatás visszajár.
• A szerződés felbontása esetében a szerződés a megkötése időpontjára visszamenő hatállyal szűnik meg, és a már teljesített szolgáltatások visszajárnak. Ez azt jelenti, hogy a felbontás eredményeként a felek között olyan helyzet alakul ki, mintha meg sem kötötték volna a felbontott szerződést. Az eredeti állapot visszaállításának lehetetlensége miatt egyes szerződések felbontása fogalmilag kizárt, így például a használatra jogosító szerződések (pl. haszonkölcsön, bérlet, lízing stb.), a letét, a tartási és életjáradéki szerződés, a megbízási szerződés felbontása, ha a teljesítés már megkezdődött. Ezek a szerződések csak a jövőre nézve szüntethetők meg.

Felmondás és elállás

• A felmondás a másik félhez címzett olyan jognyilatkozat, amely a szerződést a jövőre nézve megszünteti. A felmondásnak a megszüntető szerződéssel megegyező joghatásai vannak.
  A határozatlan időre szóló jogviszonyok szokásos megszüntetési módja a rendes (bizonyos határidőre szóló) felmondás. Feltételeit illetően általában a felek megállapodása, ennek hiányában a jogszabály (rendszerint eltérést engedő) rendelkezése az irányadó. A határozott időtartamra kötött szerződések azonban rendes felmondással csak a felek ezirányú megállapodása esetén szüntethetők meg.
  A fél súlyos szerződésszegése esetén a másik felet mind a határozott, mind a határozatlan idejű szerződéseknél megilleti a rendkívüli felmondás joga. A rendkívüli felmondást indokolni kell, és általában azonnalra szól. 
• Az elállás a másik félhez címzett olyan jognyilatkozat, amely a szerződést felbontja. Az elállás ugyanolyan jogi helyzetet teremt, mint a felbontó szerződés, és ezért a szerződés megkötése előtti helyzet visszaállításának van helye.

Jogszabály, bírósági vagy közigazgatási határozat szerződésszüntető ereje

• A jogszabályon alapuló megszűnés például a megbízási szerződés esetében, amely megszűnik, ha a megbízó vagy a megbízott cselekvőképtelenné válik, ha valamelyik fél meghal vagy a megbízás tárgytalanná válik.
• A Polgári Törvénykönyv a szerződéskötési kötelezettség körében bizonyos körülmények fennállása esetén lehetőséget biztosít a feleknek arra, hogy bármelyikük kérje a bíróságtól, hogy a már megkötött szerződésüket szüntesse meg.
• Megszűnhet a szerződés közigazgatási határozat alapján is. Ennek leggyakoribb esete, amikor egy lakásbérleti szerződés az ingatlan kisajátításával megszűnik.

Egyéb szerződést megszüntető okok

• A jogosult és kötelezett személye ugyanaz lesz: Megszűnik a szerződés, ha a követelés és a tartozás egy kézben egyesül és így a jogosult személye azonos lesz a kötelezett személyével.
• Halál: Általában elmondható, hogy a felek halála a szerződést nem szünteti meg. Ez alól azonban vannak kivételek. Vannak ugyanis olyan jogok, amelyek szorosan kötődnek a jogosult, illetőleg a kötelezett személyéhez és ezért csak ők gyakorolhatják azokat. Így a kötelezett halála megszünteti az olyan szerződéseket, amelyek kizárólag személyesen teljesíthető szolgáltatásra irányulnak, a jogosult halálával pedig megszűnik a szerződés, ha a szolgáltatás kifejezetten az ő eltartásának biztosítására volt hivatott, vagy kizárólag csak az ő személyes szükségleteinek a fedezésére lett volna alkalmas.
• Lehetetlenülés: Lehetetlenülés alatt a teljesítés lehetetlenné válását értjük, amelyről akkor van szó, ha a teljesítés véglegesen a szerződéskötést követően hiúsul meg.