3.2. A közkereseti társaság

iDevice ikon

A közkereseti társaság létesítésére irányuló társasági szerződéssel a társaság tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy korlátlan és egyetemleges felelősségük mellett üzletszerű közös gazdasági tevékenységet folytatnak és az ehhez szükséges vagyoni hozzájárulást a társaság rendelkezésére bocsátják. 

A közkereseti társaság elnevezést - vagy annak „kkt." rövidítését - a társaság cégnevében fel kell tüntetni. A kkt. és - a későbbiekben tárgyalt - betéti társaság, bt. jogi személyiség nélküli gazdasági társaság. A társaság alapításához legalább két tag szükséges, azonban a társaság üzletszerű gazdasági tevékenységében nem kötelező részt venniük. Azonban a társaság bármely tagja a társasági szerződés vagy a többi taggal való megegyezés alapján személyesen közreműködhet a társaság tevékenységében, és díjazás illetheti meg. 

A közkereseti társaságnál a legfőbb döntéshozó szerv a tagok gyűlése, mely határoz minden olyan kérdésben, melyet törvény vagy a társasági szerződés a társaság legfőbb szervének hatáskörébe utal. Minden tagnak azonos mértékű szavazata van. A társaság képviseletére, azaz az üzletvezetésre mindegyik tag jogosult időbeli korlátozás nélkül, tehát az üzletvezetési jogosultság főszabályként határozatlan időre szól. 

Az üzletvezetésre jogosult tagok a társaság törvényes képviselői.

A társaság tartozásaiért elsősorban saját vagyonával felel. Ha a társaság vagyona a hitelezők követelésének kielégítésére nem elegendő, akkor közkereseti társaságnál a tagok saját vagyonukkal korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a társaság kötelezettségeiért.