A polgári eljárásban különbséget lehet tenni rendes- és rendkívüli jogorvoslatok között. Rendes jogorvoslat a fellebbezés, míg rendkívüli a felülvizsgálat iránti kérelem, valamint a perújítás. Amíg a fellebbezés a jogerőre nem emelkedett határozatokkal szemben érvényesíthető, addig a rendkívüli jogorvoslatok a jogerős határozatokkal szembeni jogorvoslat. Jogerőre akkor emelkedik a határozat, ha a felek nem fellebbeznek vagy fellebbezésről lemondanak, illetve ha az adott határozat ellen a fellebbezés kizárt. 

Az elsőfokú bíróság határozata ellen - amennyiben a törvény ki nem zárja - fellebbezésnek van helye. Rendes jogorvoslat a fellebbezés, melyet az elsőfokú bíróságnál kell írásban benyújtani, vagy jegyzőkönyvbe mondani. A fellebbezésben meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a fellebbezés irányul és elő kell adni, hogy a fél a határozat megváltoztatását mennyiben és milyen okból kívánja. 

A másodfokú bíróság jogerős ítéletével szemben fellebbezésnek nincsen helye, legfeljebb - jogi képviselővel eljárva - a másodfokú határozat felülvizsgálata kérhető. 

A fél a jogerős ítélet ellen perújítással élhet, ha oly tényre vagy bizonyítékra, illetőleg olyan jogerős bírói vagy más hatósági határozatra hivatkozik, amelyet a bíróság a perben nem bírált el, feltéve, hogy az - elbírálás esetén - reá kedvezőbb határozatot eredményezhetett volna vagy, ha arra hivatkozik, hogy az ítélet hozatalában részt vett bírónak, az ellenfélnek vagy másnak bűncselekménye miatt - a törvény ellenére - lett pervesztes illetve akkor, ha a perben hozott ítéletet megelőzően ugyanarra a jogra nézve már korábban jogerős ítéletet hoztak. 

Mindhárom esetben azonban csak akkor élhet a fél perújítással, ha az ott említett tényt, bizonyítékot vagy határozatot a korábbi eljárás során hibáján kívül nem érvényesíthette. A perújítás is rendkívüli jogorvoslatnak minősül.