Ennek a rendszernek az alkalmazásakor a logikai alapkapcsolatokat (NEGÁCIÓ, ÉS, VAGY) NOR kapuk felhasználásával valósítjuk meg. (14. ábra.)

14. ábra
A három alapkapcsolat megvalósítása NOR kapukkal

Ugyanazok az előnyök és hátrányok jelentkeznek, mint a NAND kapus realizálásnál. Itt is tehetünk megszorításokat a kapuk bemeneteinek számára vonatkozóan. Pl. csak két bemenetű NOR kapukkal megvalósítani a függvényt. Egy ilyen NOR kapus megvalósítás látható a 15. ábrán.

15. ábra
Egy logikai függvény megvalósítása NOR rendszerben

Látható az ábrán, hogy a függvény NOR-os formára történő átalakítását itt is kétszeres negálásokkal és a De Morgan azonosságok alkalmazásával végezhetjük el.

A függvényben lévő ÉS kapcsolatokat kell átalakítani az azonosság segítségével VAGY kapcsolatokká, vagyis annyi helyen kell ezt alkalmazni, ahány ÉS kapcsolat van a függvényben. Ehhez szükség van az adott függvényrész negálására. Mivel azonban az egyszeres negáció megváltoztatja a függvény értékét, ezért még egy negációt alkalmazunk, ugyanis a kétszeres negálás hatására nem változik meg a függvény értéke (a logikai algebra egyik szabálya). Az alsó negált jelet felhasználjuk a De Morgan átalakítás elvégzéséhez (ez több részre osztódik), a felső negált jel, pedig megmarad (ez lesz a NOR kapu negált része).

A NOR kapus realizálás elsősorban a konjunktív formában adott logikai függvények megvalósításánál előnyös. Összehasonlítva a NÉV rendszeres megvalósítással ugyanaz a logikai függvény 1 db IC tok segítségével megvalósítható.