3.2. Prototípus, inkrementális és spirális modellek
A szoftverfejlesztés időtartamát
lényegesen meggyorsíthatja a prototípus(-ok) elkészítésére épülő úgynevezett
inkrementális fejlesztési módszer. A gyakorlat azt igazolja, hogy már a
legegyszerűbb, kisméretű programok esetén sem lehet elsőre pontosan és jól
értelmezni a megrendelő szándékát. A szoftverfejlesztést támogató CASE (Computer
Aided Software Engineering) rendszerek lehetővé teszik azt, hogy az első
megbeszélések alapján nagyon gyorsan elkészüljön a szoftver első vázlatos
verziója, a prototípus, ami lényegesen megkönnyítheti a fejlesztő és megrendelő
közötti további egyeztetéseket, hiszen megmutatja, hogy hogyan értelmezte a
fejlesztő a megrendelő által megfogalmazott kéréseket. Az inkrementális modell szerint a rendszer a prototípusból kiindulva
fokozatos finomítással, folyamatos egyeztetésekkel készül.
A szoftver életének ciklikus jellegét legszemléletesebben a spirálmodell írja le. A modell szerint az egyes munkafázisokban prototípusként több alternatívát kell felajánlani, ezeket elemezni kell, és a döntésnél azt is figyelembe kell venni, hogy melyik változat megvalósítása jár a legkisebb kockázattal.