Ismerkedjünk meg a tevékenységtípusú hálóval!

Jellemzői:

• a tevékenység jele a nyíl
• létezik látszattevékenység, melynek a jele szaggatott nyíl, logikai okok miatt használjuk, melynek ideje általában 0
• a tevékenységek lehetnek egymástól függetlenek vagy egymástól függők (egyidejű, megelőző, követő)
• a CPM és PERT típusú hálóknál a feltételezés az, hogy az egyik tevékenység befejezése után következik a következő (BK=0 nap; befejezés-kezdés: 0 nap eltérés)
• minden tevékenységet egy kezdő és egy befejező pont határol, melyet körrel jelölünk: ez az esemény (kezdő esemény jele: i, befejező esemény jele: j)
• az eseményeket számozzuk, a nyíl mindig a kisebbtől a nagyobb fele mutat, ehhez balról jobbra, majd fentről lefelé haladva kell elvégezni a számozást, az első esemény sorszáma 0

22. ábra
Tevékenységtípusú háló

 

A hálótervezés folyamata:

1. logikai tervezés (folyamatot elemeire bontjuk és meghatározzuk a logikai kapcsolatot)

• szintek meghatározása

• agregált, durva hálóterv
• koordinációs, irányító háló
• operatív, finom háló

• logikai kapcsolatok meghatározása
  • befejezés-kezdés (BK)
  • kezdés-kezdés (KK)
  • kezdés-befejezés (KB)
  • befejezés-befejezés (BB)

• hálódiagram szerkesztése

• • a feladatokat listaszerűen felsoroljuk, a következő oszlopba a logikai kapcsolatokat határozzuk meg
  • hálószerkesztés főbb elvei:
    • elölről hátra (progresszív) tervezés, első eseménytől haladunk
      a célesemény felé
    • hátulról visszafelé haladó tervezés (retrográd): céltól visszafelé
      haladunk

• hátra és előrehaladó tervezés: először progresszív főhálót készítünk, majd ellenőrizzük retrográd módszerrel

2. időtervezés és elemzés

• idő hozzárendelése a tevékenységekhez
• tevékenységek időtartamának (y_ij) meghatározása:
  • legkorábbi kezdés (jelölése: t_i⁰)
  • legkorábbi befejezés (t_j⁰ = t_i⁰ + y_ij)
  • legkésőbbi kezdés (t_i¹)
  • legkésőbbi befejezés (t_j¹ = t_i¹ + y_ij)

legkorábbi bekövetkezés: t_i⁰ = max(t_h⁰+y_ij)

t_i⁰ =0

h: i eseményt közvetlenül megelőző esemény

A progresszív időtervezésnél a tevékenység legkorábbi kezdési időpontjához (t_i⁰) hozzáadva annak tervezett időtartamát (y_ij), megkapjuk a tevékenység legkorábbi befejezési időpontját. Ha valamennyi tevékenységre és eseményre vonatkozóan elvégezzük a számításokat, akkor megkapjuk a teljes feladatrendszerre, vonatkozó megvalósítási időszükségletet.

legkésőbbi bekövetkezés: t_j¹ = min(t_j¹-y_ij)

t_max¹ = t_max⁰

A retrográd időtervezésnél a számításokat fordítva, a céleseményből kiindulva és sorozatos kivonások útján végezzük. Az események legkésőbbi kezdési időértékének (t_i¹) kiszámítása úgy történik, hogy a vizsgált esemény után közvetlenül következő esemény időpontjából le kell vonni az „oda vezető" tevékenység tervezett időtartamát. Az így nyert különbség lesz a vizsgált esemény legkésőbbi időpontja.

• kritikus út meghatározása: a legkisebb tartalékidővel rendelkező tevékenységek sorozata. Kritikus tevékenységnek nevezzük azt a tevékenységet, melynek csúszása (teljes tartalékideje) nulla. A kritikus út a leghosszabb út, a projektmenedzsernek ezen az úton lévő folyamatokat végző munkatársakra kell odafigyelnie és őket motiválnia. Ha a kritikus úton bármelyik folyamatban csúszás lépne fel, akkor az az egész projekt időbeni eltolódását jelentené.
• háromféle tartalékidőt különböztetünk meg:
  • a teljes tartalékidő (P_m) az az időtartam, amelyen belül a munkafolyamat időtartamát növelni lehet anélkül, hogy változna a kritikus út:

P_m = t_j¹-(t_i⁰ + y_ij)

• a szabad tartalékidő (P_sz) megmutatja, hogy a tevékenység idejét mennyire lehet megnyújtani úgy, hogy az érintett és a soron következő tevékenységek legkorábbi kezdése biztosítva legyen:

P_sz= t_j⁰-(t_i⁰ + y_ij)

• a független tartalékidő (P_f) a megelőző tevékenység legkésőbbi befejeződése és a következő tevékenység legkorábbi kezdése közötti idő különbsége, nagyobb, mint a tevékenység időtartama:

P_f= t_j¹-(t_i¹ + y_ij)

3. kapacitástervezés (időhöz tartozó kapacitások leírása és összegzése)

4. költségtervezés (költségigények felmérése és összegzése)