A fejlesztési módszer egy jól körülhatárolható feladat megoldásának eszköze, technikája. A fejlesztési módszertan a különböző, egymással összefüggő, közös filozófiára épülő módszerek összessége, amelyek egy egységes keretbe illesztve előírják, meghatározzák az életciklus feladatait. Egyszerűen megfogalmazva a módszertan a módszerek rendszere.

• Termékszemlélet
• Technikák
• Elemzés és tervezés szétválasztása
• Más-más filozófia érvényes az elemzésben és tervezésben. Az elemzésben a "felülről lefelé" szemlélet érvényesül, amely a fokozatos megismerést szolgálja
• A rendszert alrendszerekre, azokat folyamatokra, funkciókra bontjuk
• Az új rendszer tervezésében az "alulról-felfelé" szemléletet kell érvényesíteni, ami azt jelenti, hogy a legkisebb elemekből kiindulva kell eljutni a teljes rendszer struktúrájáig
• Fokozatosság és iterativitás
• Logikai és fizikai szemlélet szétválasztása
• Felhasználó barátság, a felhasználók bevonása a fejlesztésbe elkötelezettségük növelése érdekében
• Az elemzés és tervezés számítógépes támogatása érdekében megjelentek a CASE-eszközök

• Három szempontú modell. Az SSADM a követelményeket három szempont szerint elemzi. Az első a funkciók felőli közelítés, amely elsősorban a feldolgozási folyamatokról alkotott felhasználói nézeteket tükrözi. A második szempont az események felőli közelítés, amely a különböző események (valós vagy rendszeren belüli) elemzését jelenti. A harmadik szempont az adatok felőli megközelítés, amely a rendszer adatainak fontosságát hivatott kiemelni, hiszen a funkcionalitás csak megfelelően karbantartott adatok mellett képzelhető el.
• Követelmény-központúság
• A felhasználói elkötelezettség biztosítása
• Termékközpontúság
• Minőségbiztosítás
• Felülről lefelé elemzés, alulról felfelé tervezés

Támogatott fejlesztési fázisok:

• megvalósíthatósági vizsgálat
• rendszerelemzés
• rendszertervezés

• Követelmény-meghatározás
• Az adatfolyam-modellezés
• Adatmodellezés
• Visszakeresési út modellezése
• Funkció-meghatározás
• Relációs adatelemzés
• Egyed-esemény modellezés
• Feldolgozás- modellezés
• Dialógustervezés
• Emberimunka-modellezés
• Prototipizálás
• Változatkészítés
• Fizikai adattervezés
• Fizikai feldolgozás-tervezés

Grady Booch 1993-ban publikálta először módszerét, amelyet a fejlesztők nagyon hatékonynak találtak, hiszen kiválóan részletezi az objektumok dinamikus viselkedésének elemzését, a rendszer állapotainak, változásainak, a kiváltó eseményeknek a vizsgálatát. Nagy hangsúlyt helyez a rendszer funkciónak elemzésére, a feltételek vizsgálatára, a követelmények specifikálására.

Booch az OO fázisait az alábbiakban jelöli meg:

1.    probléma definiálása

2.    stratégiai terv a fejlesztéshez ðcél a probléma szoftverrel történő támogatása

3.    stratégiai terv realizálása

• objektumok és jellemzőinek meghatározása
• az objektumokkal végezhető műveletek definiálása
• az objektumok és műveletek közötti interfészek megtervezése
• az objektumok kivitelezéséhez szükséges részletes terv elkészítése

4.    finomítás (2,3,4 iteratív ismétlése)

5.    a rendszer további finomítása, alosztályok keresése, üzenetek és egyéb rendszerelemek sajátosságainak részletezése

6.    az objektumok attribútumaira vonatkozó adatszerkezetek meghatározása

7.    az egyes műveletekhez kapcsolódó folyamatok részletes specifikációja

Az 5,6,7. lépés már a tervezési fázis, a megelőző négy pedig a fejlesztési igények specifikálása és az elemzési fázis.