Számítsuk ki egy ε_r=2 jellemzőjű szigeteléssel készült ideális vezetéken a hullámhosszat és az 1 km hosszúságra eső fáziskülönbséget, ha

a) f=10 kHz

, tehát    

Az l=1 km-re eső fáziskülönbség:

b) f=1 MHz

, tehát

Az l=1 km-re eső fáziskülönbség:

A vezetéken kialakuló haladóhullám azt jelenti, hogy a generátorból energia halad a vezetéken, melynek teljesítménye: P=U∙I, ahol U a szinuszos generátor effektív feszültsége és I az áramerősség effektív értéke. Az energiaáramlás egyirányú, visszafelé nem halad energia. Ez azt jelenti, hogy U és I azonos fázisban váltakoznak. Ezért a végtelen hosszú ideális vezetékpár a bemenetére kapcsolt generátor szempontjából ohmos fogyasztóként viselkedik, R=U/I nagyságú ellenállással helyettesíthető.

A végtelen hosszú vezeték bemeneti ellenállását a vezeték hullámellenállásának nevezzük, jele Z₀. Ideális vezeték esetében a hullámellenállás frekvenciafüggetlen, ohmos ellenállás.

Nagysága a vezetékre jellemző érték, a vezetők geometriai kialakítása, elrendezése, keresztmetszeti méretei és a szigetelőanyag jellemzője határozzák meg. A definícióból következően nem függ a vezeték hosszától!

Mivel a hullámellenállás tiszta ohmos, ezért nem függ a vezetéken átvitt jel frekvenciájától sem. Akkor miért jelöljük impedanciaként (Z₀)? A következő fejezetben látjuk majd, hogy értéke a valóságban függ a frekvenciától is.

Természetesen a valóságban minden vezeték hossza véges. Hullámjelenségek azonban csak olyan vezetéken játszódnak le, amelyeknek hosszúsága nem nagyon kicsi a jel hullámhosszához képest (l>0,01λ).

A hullámhosszhoz képest nem nagyon rövid vezetéket a vezetékes távközléstechnikában távvezetéknek, a vezetéknélküli távközléstechnikában tápvonalnak szokás nevezni.