Egyik lehetőség több csatorna egyidejű átvitelére a frekvencia-multiplex átvitel. Lényege abban áll, hogy az egyes csatornákat különböző frekvenciákkal modulálják, és a kapott különböző sávokat egymás mellé helyezik el.

Ezt a módszert a mai napig is alkalmazzák több területen is. Ilyen a műsorszórás, a rádiós illetve televíziós jelek átvitele. Ha bekapcsoljuk a készülékünket, nem egyszerre látjuk az összes csatornát, mindegyik más-más frekvencián érkezik hozzánk. A vevőkészülékünk választja ki - sávszűrők segítségével - a venni kívánt jelet és alakítja vissza az eredeti formájára.

A beszédátvitelnél is alkalmazták ezt a módszert a központok között abból a célból, hogy egy vonalon egyidejűleg több beszédcsatorna jelét lehessen továbbítani.

15. ábra
Frekvencia-moduláció elve

A távbeszélő technikában alkalmazott alapsávi jel, mely egy beszédcsatornát tartalmaz, 300 Hz-től 3400 Hz-ig tart. Ebből a jelből kell többet egymás mellé elhelyezni. Ehhez az alapsávi jeleket külön-külön transzponálni kell, azaz áthelyezni más frekvencia sávba. Ezt adott vivő jelekkel történő modulációkkal valósítják meg (15. ábra).

16. ábra
FDM csoportképzés

Moduláció során az alapsáv a vivő mindkét „oldalán" megjelenik. Mindkét oldalsáv külön-külön tartalmazza az üzenetet, ezért elég az egyik továbbítása. A másik oldalsávot szűrőkkel távolítják el. Ennek az eljárásnak az előnye, hogy kétszer annyi jelet lehet egy adott frekvenciasávban egyidejűleg továbbítani.

A rendszer hátránya, hogy a jel analóg módon kerül továbbításra, amely zajérzékeny. Ezért próbálnak áttérni a digitális megoldásokra.